A Kisújszállási Zsinagóga 3D rekonstrukciója. скачать в хорошем качестве

A Kisújszállási Zsinagóga 3D rekonstrukciója.

A helyi zsidóság egy évszázadot élt Kisújszálláson. Az 1860-as évekbeli megjelenést követően fokozatosan költöztek be a városba, létszámuk gyarapodott. Ezért volt lehetőség arra, hogy a korábban épített, szerény imatermüket átépítsék és egy pompázatos épületet varázsoljanak a város egyik frekventált helyére. A XX. század elejére a közösség létszáma már elérte az 500 főt, ezért szükségessé vált a 300 férőhelyes zsinagóga megépítése. Ezt néhány évvel megelőzte egy két tantermes iskola építése, ami közvetlenül a zsinagóga mellett működött. A gyermeklétszám csökkenése miatt azonban az állam már a harmincas évek végétől átvette az iskola működtetését. Itt tanult a korábbi időszakban Alexander Korda filmcézár, majd a hatvanas években Karikó Katalin Nobel - díjas kutató biokémikus. Nagyobb számmal 1862-ben telepedtek le zsidó családok Kisújszálláson.1867-ben alapítottak hitközséget. A beköltözött zsidók kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak elsősorban, majd később ügyvédként, orvosként a városi értelmiség tagjaivá is váltak. Saját rabbija nem, csak rabbi helyettesei voltak a kisújszállási közösségnek. Közülük Weisz József 53 évig szolgált a településen. 1869 végén az addig bérelt imaházuk mellett telket vásárolva zsinagógát építettek a Mózes (ma Ostrom) utcában. Ezt a földszintes épületet 1904-ben adományokból teljesen újjáépítették Marjalaky Sándor építész tervei alapján. A zsinagóga fő tere téglalap alakú, oromfalas és nyeregtetővel fedett volt. A bejárati oldal hangsúlyosan önálló építményként jelent meg csodálatos ólombetétes ablaküvegekkel. Két szélét nagyméretű, négyzetes alaprajzú mór stílusú hagymakupolás torony zárta, amelyekben a felvezető lépcsőket helyezték el. A belső tér U-alakban három keskeny sík padlós karzattal tagolták. Ezeket a külső oldalon a főfalak, belül pedig csöves acélpillérek tartották. Alattuk és felettük egy-egy ablaksor állt. Az ablaksorok egyes darabjai részben íves, részben egyenes záródásúak; két- és háromosztatúak voltak. Az 1904. szeptember 8-án avatták fel a zsinagógát. Az avatóbeszédet Heves Kornél, a szolnoki főrabbi tartotta meg. Az 1940-es évek elején 250 körülire becsülték a zsidó népesség számát. Kisújszállási születésű vagy lakhelyű izraelita honfitársaink 1944-45-ben a zsidó üldözés áldozatai lettek.1944-ben Kisújszálláson is a zsinagóga környékén hozták létre a gettót, a gettó lakóit a szolnoki gyűjtőhelyre vitték, majd a 187 deportáltat különböző lágerekbe szállították, 40 személyt pedig munkaszolgálatra osztottak be. Csak 8 fő tért haza közülük. Az üresen álló zsinagóga állapota az 1950-es években teljesen leromlott. 1964-ben eladták. A díszes, mór stílusú két tornyot teljesen lerombolták, belsejét pedig áruházzá alakították. Sok évtizeden át ebben a funkcióban működött az épület, majd varrodává alakult. 2022-ben az épületet felújították és a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programhoz igazodva adták át a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. Textilipari Igazgatóság korszerűsített varrodáját. Az egykori zsinagóga helyén 1989-ben emlékfalat állítottak több helyi szerveződés, vállalat és magánszemély példaértékű összefogásával. A film a zsinagóga és környezete 20. századi eleji állapotát tükrözi. Felhasználva Rácz Lajos író, költő és helytörténeti kutató ez irányú útmutatásait, elméleti rekonstrukcióját és segítségét. Felhasznált irodalom: Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében. Szolnok, 2014 Ördög Kovács Márton: Korszerű körülmények között folytatódik a munka. 2022.07.21. honvedelem.hu Újszállási Rácz Lajos: Élt hatvan évet. A kisújszállási zsinagóga története. Kisújszállás, 2023 Zene: Szabó Gábor Sümegi Gyula Székesfehérvár 2025. május 20.