4ma - Karantén скачать в хорошем качестве

4ma - Karantén

Lyrics: 4ma Prod: Sickra Cover: Gid Lyrics: Beázott tetőnek minden egyes cseppje Ahogyan a padlóra esik csendben Megroppantja a parkettát És egy csendes harmóniát épp hogy produkál De én simán végig hallgatom A por megszárad A gitár húrokon A lélegzetemnek a zaja visszhangzik De nem zavar, mert ma is velem alszik A gondolat hogy mi a fontosabb Hogy egy kapcsolat, vagy egy barátság a szorosabb? A pokolba, nem szimpatikus szó Mert végzetnek az egyik oldala Amit emlegetni nem szabad Csak hogy ha már mindegy... És most nekem mindegy Mert Minden ugyanúgy maradt, mert semmit nem változtam Próbáltam a kitaposott járdán maradt kavicsokat De most csend. És lassan írom meg az utolsó dalomat Ha tehetném akkor én sosem maradnék Bezárva egy szobába, hűvös a Karantén Vakon valahova hidd el el is szaladnék Kötött szememen átlátszódik a fakadt vér Nem nem nem Haladok én előrébb A hangulatom szanaszét van épp a kanapén Már leszarom hogy meddig, meddig Vagyok még Nem állok ki magamért Tegnap beszéltem az ördöggel És cserébe kaptam egy kurva nagy pofont Mert átleptem egy határ szintet Amin nem kellett volna túl menjek De most itt vagyok.... Valahogy Mert teljesen nyugodt vagyok Nem zavarnak a zajok... Inkább hiányolom Ha valami nincsen helyén Lekötöm magam dalolok, magamban is vacogok Nem történt tévedés Ha ezt hallod akkor köszönök én mindent neked De én még gondolkozok hogy mi a faszt tehettem mert Csak jól éreztem magam a helyzetemben De beletörődők, és a gondolattal le fekszek És majd be csukom a két szememet A történeteket elfelejtem Ha tehetném akkor én sosem maradnék Bezárva egy szobába, hűvös a Karantén Vakon valahova hidd el el is szaladnék Kötött szememen átlátszódik a fakadt vér Nem nem nem Haladok én előrébb A hangulatom szanaszét van épp a kanapén Már leszarom hogy meddig, meddig Vagyok még Nem állok ki magamért Ezek a láncok most már Kurvára szorítanak Sokat mondta hogy jobb lesz de végül nem lett az Nem lett az... És most már nem is lesz jobb Mert egy fázis az egész Ja, Egy frázis a zeném Bánom, mert ami volt az már nem az enyém Mar csak a földön fekszek és nem megyek sehova Amiket el akartam mondani azokat Elmondtam Egy jó nagy szakadék Csak egy százas szög repeszti a szívemnek most közepét Semmi más nem esne jobban mint egy nagy ölelés Egy nagy ölelés Ha tehetném akkor én sosem maradnék Bezárva egy szobába, hűvös a Karantén Vakon valahova hidd el el is szaladnék Kötött szememen átlátszódik a fakadt vér Nem nem nem Haladok én előrébb A hangulatom szanaszét van épp a kanapén Már leszarom hogy meddig, meddig Vagyok még Nem állok ki magamért