Haydn 104. D-dur - LONDON - szimfónia I. tétel - Gardelli скачать в хорошем качестве

Haydn 104. D-dur - LONDON - szimfónia I. tétel - Gardelli

Joseph Haydn (1732 --1809) osztrák zeneszerző, karmester,, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.. 1761-ben az Esterházy-udvar alkalmazottja lett. Haydn vezette az udvari zenekar mellett az udvari operatársulatot, valamint ő vezényelte le a herceg napi kamarazenéléseit is. 1766-tól Esterházy Miklós egyre gyakrabban tartózkodott Fertődön, így Haydn kiszorult a bécsi zenei életből. 1790-ben elfogadta Peter Salomon hegedűművész londoni meghívását, és elutazott a brit fővárosba. Angliában ahol Haydn nagy népszerűségnek örvendett erre a koncerútra komponálta a 12 londoni szimfónia első hat darabját.. A következő évben visszatért Londonba, ahol bemutatta a londoni szimfóniák utolsó hat darabját., közöttük az utolsót a 104. számú D-dur szimfóniát, amely ma a „London" címen közismert. Haydn visszatért Bécsbe, ahol utolsó éveit töltötte. Megírta két német nyelvű oratóriumát: A Teremtést és Az évszakokat.. 1809-ben nagyon letörte az osztrákok veresége Napoleonnal szemben. Május 26-án rosszul lett, orvosa már nem tudott rajta segíteni 104. SZIMFÓNIA, D-DÚR (LONDON) (I. Adagio — Allegro; II. Andante; III. Menuetto. Allegro; IV Finale. Spiritoso.) Haydn tizenkettedik londoni szimfóniájára végérvényesen ráragadt a „London" jelző, de nevezik olykor „duda"-szimfóniának is, a zárótétel dudatánc jellegére utalva. (Haydn a dudatáncszerű népdalemléket a nyugat-magyarországi horvát telepesektől hallhatta.) 1795-ben írta a szerző. Jelen felvétel a III. --Menuetto tételt tartalmazza Lamberto Gardelli (1915. november 8. --1998. július 17.) olasz karmester, akit 1992-ben Budapest díszpolgárává avattak. 1961 és 1966 között a Magyar Állami Operaházban vezényelt, számos nagy sikerű felújítás fűződik nevéhez: Manon Lescaut, Ory grófja, Carmen, Macbeth, A lombardok, Figaro házassága, stb. Az 1970-es években sorozatban mutatta be Bellini operáit és Verdi korai műveit (Stiffelio, Alzira, A haramiák, Ernani, A pünkösdi királyság, stb.), amelyekből hanglemezfelvételek is készültek. Ő vezényelte Verdi Attila című operájának ősbemutatóját. Nevéhez fűződik Rossini Tell Vilmos című operájának első teljes felvétele, Montserrat Caballéval, Nicolai Geddával és Gabriel Bacquier-rel a főszerepben. Számos neves szopránnak, mint Sass Sylviának vagy Lucia Alibertinek volt a mentora. Az 1987. szeptember 17-i hangverseny tv-felvételének munkatársa a fájdalmasan fiatalon elhunyt Adamovics Ilona volt. Az ő emlékének is adózunk a 25 éve rögzített hangverseny felvételének részletével. Beckmesser Sixtus - 2012. 03. 19.