У нас вы можете посмотреть бесплатно 3. dal - Nem jön haza [Tragédia 11 dalban elmesélve (AI)] или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
Olyan, egymásra épülő zenéket, dalokat kerestem, amik egy történetet mesélnek el. Angolul találtam is, viszont magyar nyelven 1-1 kivétellel nem találtam ilyet. A ChatGPT és a SUNO segítségével készítettem ezeket a dalokat. A dalszövegeket a ChatGPT írta, a zenék SUNO-ban készültek. Alap instrukciókat adtam meg, néhány apróbb változtatáson kívül nem nyúltam sem a dalszöveghez, sem a zenéhez. Ez lett a végeredmény. Dalszöveg: Nem értél még haza, nem is szóltál, csak annyit mondtál: „Mindjárt jövök már.” Leülök, felállok, újra leülök, nézem az ajtót, mintha kinyílna magától. A kabátod nincs itt, a cipőd sincs sehol, csak a csend maradt meg megint. A telefonom a kezemben van, de nem csörög, nem történik semmi. Próbálom nem túl komolyan venni, csak egy kis csúszás, ennyi az egész. Még nem késő, még nincs baj, ezt mondom újra, hogy elhiggyem. Nem jön haza. Nem szól. Nem válaszol. Nem jön haza, és már nem tudom, mit mondjak magamnak. Elindulok arra, amerre szoktál, kérdezek, de senki nem figyel rám. „Nem láttuk.” „Nem tudjuk.” „Menjen tovább.” Mintha láthatatlan lennék. Egy boltban megállok, kérdezek még, a nevét mondom ki hangosan. Valaki sajnálkozva néz rám, de senki nem tud semmit. Most már érzem, hogy ez nem késés, valami kibillent a helyéről. A szívem gyorsabban ver, és ezt már nem tudom megállítani. Nem jön haza. Nem szól. Nem válaszol. Nem jön haza, és a csend kezd túl sok lenni. A rendőrségen várakozom, egy szék, egy fal, egy üres tekintet. Papírokat kérnek, időt kérnek, mintha időm még lenne. Azt mondják: „Valószínűleg előkerül.” Azt mondják: „Türelmesnek kell lenni.” Én csak állok ott, és nem hallom a saját hangomat sem. Ki mondja meg, mikor kell félni? Ki mondja meg, mikor késő? Mert én már most érzem, hogy valami visszafordíthatatlan. Nem jön haza. Nem jön. Nem lesz ma itt. Nem jön haza, és én ezt már nem tudom kibírni. Kimegyek újra az utcára, nem tudom, mit keresek. Csak azt tudom, hogy ha nem találom meg, akkor valami végleg eltörik bennem.