У нас вы можете посмотреть бесплатно Prof. Dr. Sipos Pál: A vörösiszap átalakítása termőfölddé – képtelenség vagy realitás? или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
Magyarországon a „vörösiszap” szóról bizonyára mindenkinek a devecseri és kolontári 2010-es katasztrófa jut először az eszébe. A tragédiát követően, érthető módon, kevesen gondolnának arra, hogy a vörösiszapot, az alumíniumgyártás melléktermékét esetleg fel is lehetne használni valamire. Pedig hasznosítására számos kísérlet történt már, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ezért mára hatalmas méretekben halmozódott fel a Földön, becslések szerint 4 milliárd tonna a teljes mennyiség - ebből több mint 600 Kheopsz piramist lehetne építeni. Az SZTE TTIK Anyag- és Oldatszerkezeti Kutatócsoportja a Dubaiban működő El Taweelah alumínium gyártól azt a felkérést kapta, hogy kísérletezzen ki egy olyan módszert, amivel a gyárban képződő évi mintegy 3 millió tonna (!) maró hatású, erősen lúgos vörösiszapot hatékonyan és tartósan semlegesíteni lehet, amit ezt követően megfelelő adalékolással termőfölddé tudnának alakítani. Talán szükségtelen mondani, micsoda értéke lenne ennek a túlnyomó részben sivataggal borított Dubaiban, ahová a legnagyobb mennyiségben importált termék éppen a termőföld! A kutatások nemzetközi együttműködésen (Emirates Global Alumínium, Dubai – University of Queensland, Ausztrália – SZTE, Magyarország) alapulnak. Az előadásban szeretném bemutatni, hogy hogyan járult hozzá kutatócsoportunk a vörösiszap alapú „turba” (arabul تُرْبَة, vagyis „termőföld”) előállításához, amelyet ma már félüzemi körülmények között termelnek a dubai gyárban. Az előadás során arról is szeretném meggyőzni a hallgatóimat, hogy az olyan, bizonyítottan komoly veszélyeket hordozó anyagoktól, mint amilyen a vörösiszap is, nem szabad félni. Sokkal okosabb, ha megszelídítjük, vagyis megismerjük kémiai tulajdonságait és annak birtokában kidolgozzuk, hogy hogyan alakíthatjuk át számunkra hasznos anyaggá, mint ahogyan az a „turba” előállításának során is történt.