Csukás-hegység – A Kárpátkanyar kőkapuja скачать в хорошем качестве

Csukás-hegység – A Kárpátkanyar kőkapuja

Örömmel okoz gyönyörűséget a Hazajáró a régi brassói turistalap, az Encián szerkesztőjének, amikor válaszolva hívására, a Csukás „fantasztikus” szikláira indul. A Kárpátkanyar e 2000 méternél alig alacsonyabb hegységének főként konglomerátumból és mészkőből képződött tündöklő formakincsei: bizarr sziklatornyai és kőgombái a fagyás és olvadás, a csapadék és a szelek hatására alakultak ki. A nép lelkében élő legendák viszont kővé dermedt emberekről és különleges földöntúli lényekről mesélnek. A hegy lábánál korunk hőseit, a Barcasági-medence délkeleti szegletében élő hétfalusi csángó magyarokat is meglátogatjuk. A hazánk délkeleti határának védelmére telepített falvakat nem kímélték a Kárpát-kanyar szorosain Erdélybe zúduló hordák, de a barcasági magyarok beleedződtek már a szórvány-létbe, és kitartanak hitük, anyanyelvük és kultúrájuk mellett. A hétfalusi csángó falvakból ezúttal Pürkerecet, majd Zajzont vesszük górcső alá. Barcaságból a régi Ósánci vám érintésével indulunk fel az Erdély és Havasalföld határát képező Bretocsa-hágóra. Innen a két tömbből álló hegység magasabb, nyugati részét, a sziklatornyokkal tarkított Bratocsa-gerincet járjuk be a piros jelzésen, egészen a Csukás-csúcsig, majd a Tigáj gerincéig, ahonnan a Csukás-menedékházhoz ereszkedünk. Látnivalók / Erdély / Barcaság Pürkerec és Zajzon Ósánc A Csukás-hegység sziklái