A világtörténelem legpusztítóbb járványai – Összehasonlítás az áldozatok száma alapján скачать в хорошем качестве

A világtörténelem legpusztítóbb járványai – Összehasonlítás az áldozatok száma alapján

A SARS járványt sokan a mostani pandémia előfutárának tartják. Nagyon sok mindenben hasonlított is a jelenlegi koronavírushoz. Valószínűleg ez is egy kínai vadállat-piacról indult, ez is koronavírus volt, és ez is a légzőszerveket támadta meg. 2002 és 2003 között 37 országban több, mint 8000 embert fertőzött meg, és majdnem minden 10. fertőzés végződött halállal. A 2014-ben kitört ebola járvány Nyugat-Afrikából indult. A betegség halálozási aránya kezdetben közel 90%-os volt. 2019-ben megtalálták az ellenszerét, amivel a mortalitási ráta 6%-ra csökkent. A vírust potenciális biológiai fegyvernek tartják, mivel az egyik legvirulensebb emberi kórokozó. A 2009-es sertésinfluenza, vagy másik nevén H1N1, egy mindössze 0,1%-os halálozási arányú influenzavírus volt. A magas áldozati szám annak volt köszönhető, hogy a járvány szinte az egész világon végigsöpört, és legalább 200 millió embert megfertőzött. A mostani koronavírus Kínából indult, 2019 decemberében. A nyilvánvaló tények ellenére a WHO csak 2020. március 11-én jelentette be a világjárványt. Az áldozatok száma 2020. április 26.-án lépte át a 200,000-et. Ez a szám még távolról sem a végleges adat. A 18. századi pestisjárvány az 1700-as években többször, több helyen is pusztított. Eredetileg a patkányok bolháiról terjedt át az emberre. Marseiben 1720-ban, egyetlen év alatt, több, mint 200,000 életet követelt. A 6. kolera járvány 1899-ben indult Indiából és Oroszországon keresztül Kelet-európáig jutott el. Csak Indiában 800,000 emberrel végzett. A hongkongi influenzát 1968. júliusában észlelték először. Megjelenésétől számítva 2 hét alatt elérte csúcspontját. Csak Hong Kongban 500,000 emberrel, vagyis a teljes lakosság 15%-ával végzett. A járvány egy év alatt mind az 5 kontinensre átterjedt. Az első orosz influenza megbetegedéseket a mai Üzbegisztáni, akkor még a cári Oroszországhoz tartozó Buharából jelentették 1889 Októberében. Ezt tartják a világ első modern influenzajárványnak, ugyanis a vírus utak és vasútvonalak mentén terjedt szét Ázsiában és Európában, majd gőzhajókon jutott el az amerikai kontinensre. A 17. századi pestis járvány szerte Európában, 100 éven át szedte áldozatait. Azokban a városokban ahol elterjedt, a teljes lakosság 35–70%-a belehalt a betegségbe. Csak Londonban, 18 hónap alatt, 100,000 emberrel végzett. Az 1957-es ázsiai influenza sok szempontból hasonlított a mostani pandémiához. A délnyugat-kínai Kujcsou tartományban mutatták ki először, végigsöpört a világon és pl. Svédországban iskolákat zártak be miatta. Az Antonine pestis időszámításunk szerint 165–180 között szedte áldozatait. Az egykori Római birodalomban, vagyis a mai Olaszország, Franciaország és Németország területén a teljes lakosság egyharmad részét pusztította el. És megint egy Kínából, pontosabban Yunnan tartományból indult kór. A 3. Pestis járvány áldozatainak jelentős része a betegség 1885-ös megjelenése utáni első 5 évben fertőződött meg. Ez idő alatt csak Indiában és Kínában 12,5 millióan haltak bele a kórba. Bár később jelentősen lelassult a terjedése, a járvány egészen 1960-ig okozott megbetegedéseket. A Iusztinianosz-pestis nevét Iusztinianosz császárról kapta, mivel az ő uralkodása alatt, 541-ben robbant ki a járvány Konstantinápolyban. Bár a ragály alig két évig tartott, végigsöpört a teljes Bizánci birodalmon és átterjedt az Újperzsa Birodalomra is. A HIV vírus okozta AIDS betegség fekete Afrikából indult és 1981-ben jegyezték be, mint betegséget. Még ma is szedi áldozatait. Elsősorban szexuális úton terjed és a fertőzöttek 3/4 része még ma is a homoszexuális férfiak közül kerül ki. A betegség egyik leghíresebb halottja, a '91-ben elhunyt Freddie Merciury volt. A spanyolnátha egy 1918–1920 között pusztító influenza járvány volt. Nevét onnan kapta, hogy először a spanyol média adott hírt róla. Ez a pandémia több embert pusztított el, mint az azt megelőző első világháború. Gyorsaságáról azt tartották, hogy bár a legtöbb ember egészségesnek tűnően szállt föl a New-yorki metróra, a végállomásokon már tele voltak a szerelvények halottakkal. Bár himlő korábban is létezett, a spanyol hódítók 1520-ban átvitték azt az amerikai kontinensre is. Ennek hatásait erősítették fel az ott élő bennszülöttek betegségei. Az így kialakult új kór ellen semmiféle öröklött vagy szerzett immunitás nem jelentett védelmet. Ennek volt köszönhető, hogy az új betegség a megfertőződöttek mintegy 80%-át vitte el. Csúcspontja az 1700-as években volt, de egészen 1977-ig, a vakcina felfedezéséig szedte áldozatait. A valaha volt legpusztítóbb pestis járvány, az 1331-ben kirobbant, fekete halálként elhíresült dögvész volt. A feltételezések szerint a mai Mongólia és Nyugat-Kína területéről indult ki. Innen jutott el egészen Európáig. Terjedésének 22 év alatt a világ akkori lakossága 450 millióról 300 millió alá csökkent. Utána további 200 évre volt szükség, hogy Európa kiheverje a járvány következményeit.