18. Másodrendű kémiai kötések - diszperziós kötés, dipol-dipol kötés, hidrogén kötés - kémia 9.oszt. скачать в хорошем качестве

18. Másodrendű kémiai kötések - diszperziós kötés, dipol-dipol kötés, hidrogén kötés - kémia 9.oszt.

https://kozepsuliskemia.blogspot.com/... Korábban már beszéltünk az elsőrendű kötésekről, habár nem neveztük elsőrendű kötésnek őket. Az elsőrendű kötések közé tartozik az ionos kötés fémes kötés kovalens kötés. Ezek általában nagy energiájú, erősebb kölcsönhatások. Atomok, ionok között alakulnak ki. A másodrendű kötések már kialakult molekulák között hatnak (vagy nemesgáz atomok között). Ilyen kölcsönhatás tartja össze például a víz-molekulákat a jégkockában. Vagy ha cseppfolyós levegőben (a lélegeztetéshez használt oxigén palackban) is a már kialakult molekulákat másodrendű kötés tartja össze. A molekula polaritásától függően többféle másodrendű kötésről beszélünk. Létezik: diszperziós kötés dipol-dipol kölcsönhatás hidrogén-kötés. Az apoláris molekulák között (pl. a cseppfolyós oxigénben az oxigén molekulák között, vagy a jódos fertőtlenítőből kicsöppent jódfoltban) diszperziós kölcsönhatások képesek kialakulni. Ezek a molekula elektronfelhőjének torzulása miatt alakulnak ki. A torzulás miatt az eredetileg apoláris molekula átmenetileg polárissá válik. Pozitív és negatív pólus alakul ki, és az e közötti átmeneti vonzóerő tartja össze a molekulákat. Általában gyenge kölcsönhatás, de természetesen itt is vannak kivételek. A nagyméretű kénmolekulák nyolc kénatomot tartalmazó molekulái pl. szilárd halmazállapotú kristályt alkotnak. A jód-molekulák között azonban gyenge ez a kölcsönhatás. A jód szobahőmérsékleten könnyen elszublimál. Ez azt jelenti, hogy szilárd halmazállapotból gáz halmazállapotúvá alakul. A diszperziós kölcsönhatást másképp London-féle kölcsönhatásnak is nevezik. A dipolusos (két pólusú) molekulák, illetve poláris molekulák között többnyire dipol-dipol kötés (kölcsönhatás) alakul ki. A molekulában lévő részleges negatív töltésű részeket a másik molekula pozitív térrésze fogja magához vonzani. A nagyon polarizált molekulák között, melyekben nagy elektronegativitású (N, O, F) atom kapcsolódik hidrogénhez egy erősebb, úgynevezett hidrogén-kötés alakul ki. A nitrogén, az oxigén és a fluor ugyanis amellett, hogy nagy elektronegativitású (nagy elektronvonzó képességű) nemkötő elektronpárral is rendelkezik. A kovalens kötéssel kapcsolódó hidrogéntől képes annyira elvonni a kötőelektronpárt, hogy az oly mértékben pozitív lesz, hogy képes hidrogén-kötést kialakítani egy másik molekula nagy elektronegativitású atomjának nemkötő elektronpárjával. Hidrogén kötés alakul ki pl. az ammónia, a hidrogén-fluorid, de ami a legfontosabb, a víz-molekulák között is. A víz +4°C-on a legnagyobb sűrűségű. A jég, amelyben a víz-molekulák hidrogén-kötéssel, kristályrácsban kapcsolódnak egymáshoz kisebb sűrűségű. Ezért a télen a tavak vize amikor befagy, a kisebb sűrűségű jég a víz felszínén helyezkedik el, míg a +4 °C-os folyékony halmazállapotú víz a tó alján van. Ebben képesek túlélni a halak a fagypont alatti légköri hőmérsékletet. A víz nagyon speciális anyag. Télen egyszerre képes jelen lenni a szilárd jég, a folyékony víz, és a gáz halmazállapotú vízpára. Mind a három halmazállapot megtalálható egy időben. Kulcsszavak: kémiai kötések, másodrendű kémiai kötések, dipol-dipol kötés, dipólus-dipólus kötés, hidrogén kötés, apoláris, poláris, kémia 9. osztály, kémia érettségi, atom, elektron, kötőelektronpár, kovalens kötés