У нас вы можете посмотреть бесплатно Márton András nyá. vezérezredes első beszélgetés IV-befejező rész. (1993. november 12.) или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
IV/4 rész "Márton András 1924. június 20-án, Sarkadon született. 1945-ben kántor-tanítói diplomát szerzett a Nagykőrösi Református Tanítóképző és Líceumban, majd tovább tanult a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Bekapcsolódva a politikai életbe, a Nemzeti Paraszt Párt országos központjába került, ahol Erdei Ferenc - kriptokommunista szociólógus, 1945-ben belügyminiszter -személyi titkára lett. A Nemzeti Parasztpárt 1948-ban delegálta a Magyar Honvédségbe, ugyanekkor belépett a Kommunista Pártba. A Kossuth Akadémiát elvégezve századosként avatták,1953-tól a Szovjet Vezérkari Akadémia hallgatója (Szűcs Miklós későbbi ezredessel együtt), majd 1955-től a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia helyettes parancsnokává nevezték ki. 1956. október 1-jén vette át a parancsnoki beosztást Mátékovics Endrétől. Márton András . 1956. október 28. után aktívan részt vett a Corvin-közi felkelők felfegyverzésében, és Pongrátz Gergely parancsnokká választásában. 1956. november 4-ét követő szovjet inváziót követően a forradalomban betöltött szerepéért Márton András ezredest tíz év börtönre ítélték. 1962 áprilisában amnesztiával szabadult, majd tolmácsként, fordítóként dolgozott különböző intézményeknél. 1968-ban a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát , majd 1974-től a Mezőtúri Állami Gazdaság baromfiágazat-vezetője volt egészen 1985-ben történt nyugdíjazásáig. A rendszerváltást követően a honvédség rehabilitálta, visszakapta ezredesi rendfokozatát, majd tábornoki rendfokozatot kapott. 1989-től a Történelmi Igazságtételi Bizottság katonai tagozatának, 1992-től a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja volt és az 1956-os Forradalmi Nemzeti Szövetség elnökének is megválasztották. Haláláig a Szabadságharcosokért Közalapítvány kurátora volt. Több magas szintű állami elismerés és kitüntetés után a Magyar Köztársaság Elnöke 2010-ben Márton András altábornagyot vezérezredessé léptette elő. Életének 88. évében hosszan tartó betegség után hunyt el 2011. augusztus 2-án." (a HM nekrológjának rövidített változata) O O O O O Két beszélgetést rögzítettem Márton András - akkor - nyá. altábornaggyal 1993. november 12-én és 1994. január 13-án. A mintegy 7 órányi anyagot - korom és egészségi állapotom miatt - sajnos már nem tudom készre formálni, így az interjúk vágatlan, (ön)cenzúrázatlan, felirat és fotók nélküli változatát tudom feltölteni, kifejezetten 1956. elkötelezett érdeklődői, de főleg (had)történészek számára, kutatási anyagként. Kérem, figyelembe venni, hogy a felvétel idején még éltek 1956. szereplői, ez befolyásolta Márton András róluk való nyilatkozatát, másrészt politikai és társadalmi szerepei miatt is kénytelen volt óvatosan fogalmazni. Bízva bízom abban hogy lesz olyan szakember (rendező, vagy történész) aki megvalósítja álmomat, a három börtönviselt 1956-os tábornok - Kovács István, Márton András és Váradi Gyula - általam készített életrajzi interjúit megmontírozva egy 1956-os katonai "hármas-portrét fog létrehozni. A felvétel technikai és formai hibáit ne hasonlítsák össze egy mai dokumentumfilmmel, vagy podcasttal. Az éretlen (sajnos sok van) és politikailag - mindkét oldalról - elfogult kommenteket kérem mellőzni. Minden komment a hozzászólót jellemzi. Az első beszélgetés IV- befejező része 1956 november 4-től 1958-ig tart.. A Covin-közi túlélők vádja Márton ezredessel szemben, hogy szakaszokra bontotta a felkelőket, nyilván azért, hogy a domináns forradalmárokat "ki lehessen emelni." Márton András szerint ez Dienes Ödön ezredes ötlete volt. (01 perc 20) Október 24-én Janza Károly utasítja M. A.-t, hogy az Akadémiára tűzze ki a fehér zászlót, és a szovjetek előtt tegyék le a fegyvert. Ezt Márton ezredes a "szocialista egyenjogúság" nevében megtagadja. (04:00 perc) November 5-én Gyurkó Lajos vezérőrnagy le akarja tartóztatni, de Lascsenko (?) szovjet altábornagy megvédi. (04:30) A kádárista Tiszti Nyilatkozat kötelező aláírásától - egyelőre - mentesíteni tudja a ZMKA-t, mert mint mondja: Így lehet megőrizni az állomány egységét. (09:00) M. A. kéri a felmentését, de beosztásában megerősítik. (11:00) Uszta Gyula vezérőrnagy, miniszterhelyettes követeli az aláírást, ami Márton ezredes saját személyében meg is tesz, hogy a többieknek ne legyen kötelező (13:00) 1957. február 3-án tartalékállományba helyezik, 5-én hajnalban letartóztatják. (15:40) Másfél éves vizsgálati fogsága (19:20) Zólomy László ezredes elítélt társ 1990-től vezérőrnagy Szűcs Miklós ezredes "feltáró vallomásáról", aminek következtében Szűcsöt szabadlábra helyezik. (Lásd "Ezredes volt a vezérkarnál I-IX videót) (22:40) Keleti Ferenc alezredes (A későbbi Keleti György honvédelmi miniszter apja) szerepe a perben (23:40) Az I. rendű Kovács István vezérőrnagy kisebb ítéletet kap, mint a II. rendű Márton András, akinek kirendelt ügyvédje dr. Rabatin Gyula inkább vádló volt mint védő. (26:15) Az ítélet utáni börtönélet, megaláztatások (34:00) A felvételt 1993. november 12-én Sólyom László tv-rendező készítette