Karinthy Márton Arckép скачать в хорошем качестве

Karinthy Márton Arckép

Az ArcKép egy portréműsor. (   / arckepkadarkaiendrevel   ) Kadarkai Endre beszélgetőpartnerei izgalmas, eredeti, valóságos személyiségek, nem divatos percemberek, csereszabatos sztárok. Ők tálentumukkal, állhatatosságukkal, intellektusukkal vívták ki nem csak a műsor készítőinek csodálatát. A sorozat a Zugló Televízióban látható. Készítők: Kadarkai Endre, Duljánszky Tibor, Harrach László, Ormos Tibor, Vértes Zsolt, Kővári Miklós. Karinthy Márton (Budapest, 1949. szeptember 1. -- ) színházrendező, író. Karinthy Ferenc fia, Karinthy Frigyes unokája. Karinthy Márton 1949. szeptember 1-jén született Budapesten, a Gellérthegyen Karinthy Ferenc és Boros Ágnes gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban végezte. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el, Marton Endre és Kazán István, később Babarczy László osztályában. Vizsgarendezése G. B. Shaw: A sors embere, majd a szolnoki Szigligeti Színházban G. B. Shaw Szent Johannája volt. 1973-1975 között a békéscsabai Békés Megyei Jókai Színház, 1975-1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-1980 között a Thália Színház, 1980-1982 között a Népszínház, 1978-1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok rendezője volt. Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában. Ugyanekkor rendszeresen dolgozik TV-rendezőként is. A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezi. (Juhász István: Autópályán, Vámos Miklós: Ide meg csak délben süt be egy darabig.) Amatőr együtteseket vezet, többek közt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. (William Shakespeare: Windsori víg nők, Moliere: Tudós nők, Agatha Christie: Az egérfogó) 1982-ben megalapította a Hököm Színpadot (1988-tól Karinthy Színház), a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója. (A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjával.) 2003-ban jelent meg nagy sikerű könyve, az Ördöggörcs (I—II. Utazás Karinthyába, Ulpius-ház, 2003.), ami elsősorban Karinthy Gáborról, a nagybátyjáról szól, e köré építve pedig meditációs regény önmagáról, a család nagy tehetségű tagjairól. Eddig 35000 példány kelt el belőle. Tervezik a filmváltozatát. 2007 végén jelent meg újabb kötete, A vihar kapuja címmel, mely Karinthy rendező osztályának (1968-1973) történetét meséli el. 2004 őszén megalakult a Karinthyt Olvasók Baráti Köre (vezetője: Rummel József), mely igyekszik felfedezni, továbbéltetni a Karinthy-szellemiséget. Irodalmi estjeiken gyakori vendég Karinthy Márton. színházi rendezései (Karinthy Színház): John Steinbeck: Egerek és emberek (1988) Agatha Christie: Az egérfogó (1988) Karinthy Frigyes: Lepketánc (1989) Gyárfás Miklós: Mennyei riport (1989) Vitéz-Vadnay-Ágoston: Meseautó (1989) Crowley: Fiúk a csapatból (1992) Fierstein: Kakukktojás (1993) Vadnay László: A csúnya lány (1993) Neil Simon: A nagymama soha (1994) Szakonyi Károly: Adáshiba (1994) Priestley: Váratlan vendég (1996) Karinthy Márton: Korai fagy (Filmadaptáció) (1996) Karinthy Frigyes- Szakonyi Károly: Tanár úr, kérem! (1996) Poiret: Őrült nők ketrece (1997) Karinthy Frigyes: Ki a normális? avagy A marha férj (1997) Szerb Antal: Ex - királyi szélhámosság (1998) Tabi László: Spanyolul tudni kell (1999) Kellér Dezső - Zerkovitz Béla: Az alvó férj (1999) Kesselring: Arzén és levendula (2000) Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (2000) William Shakespeare: Harmadik Richárd (2000) Karinthy Ferenc: Szellemidézés (2002) Karinthy Márton: Lassú felmelegedés (Filmadaptáció) (2003) Bacsó Péter-Vajda Kati: A tanú (2003) Nóti Károly: Szeressük egymást (2004) Gyárfás Miklós-Vajda Anikó-Vajda Katalin: Butaságom története (2005) Bernard Shaw: Tanner John házassága (A Don Juan-kód) (2008) Jane Austen: Büszkeség és balítélet (2009) Moldova György: Te furcsa katona! (2010) Művei: Ördöggörcs (2003) A vihar kapuja (2007) forrás: wikipedia interjú őszinte beszélgetés színház rendező frici cini kosztolányi színpad karinthy hyppolit svejk