KávéháZ - Szekér Nóra - 2021. szeptember 9. скачать в хорошем качестве

KávéháZ - Szekér Nóra - 2021. szeptember 9.

Az előadás címe: Báró Atzél Ede élete A kommunista történetírás szemüvegén át a múlt az osztályharc jegyében zajló eseménnyé vált, és minden szereplő helyi értéke e küzdelem függvényeként körvonalazódott és torzult. A két világháború között történtek különösen áldozatává váltak e történelemhamísításnak. 1945 után a közelmúlt értelmezésének egzisztenciális súlya volt, a politikai önigazolás és a leszámolás a múlt eltorzításának a jegyében zajlott, mégpedig a diktatúra kegyetlen törvényszerűségei szerint. Az ennek nyomán zajló tragédiák, az ellehetetlenített életek, a generációkon átívelően tönkretett családok számbavétele nem is lehetséges. Az erdélyi arisztokrata Atzél család egy példája annak a küzdelemnek, hogy mit jelentett osztályidegenként megbélyegezve élni Magyarországon, Atzél Ede személyes szerepvállalása, majd tevékenységének elfeledtetése pedig a kommunizmus időszakának történetírásáról ad szemléletes képet. Atzél Ede személye, nem hétköznapi egyénisége ugyanis feledésbe merült, annak ellenére, hogy történelmi léptékkel mérve is egyaránt meghatározó szerepet játszott az erdélyi politikában és az ellenállási mozgalomban. Szoros kapcsolatban állt kommunista körökkel, Erdélyben, majd a német megszállás után Magyarországon a fegyveres ellenállás fontos szervezője volt, 1944. szeptember végén Faust Imrével és Dudás Józseffel életveszélyes küldetésen vett részt: Magyarország háborúból való kiugrásáról tárgyalt Moszkvában. A nyilas puccsot követően a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság megbízásából november végén felvette a kapcsolatot a Gödöllőn állomásozó szovjet főparancsnoksággal. Budapest totális ostromtól való megmentésének érdekében kívánta volna az ellenállás erőit összehangolni az orosz tervekkel. A szovjetek azonban Atzél Edében nem a lehetőséget, hanem a nyugati orientációban gondolkodó, kémgyanús ellenséget látták. Sorsa ezzel megpecsételődött. Nagy valószínűséggel az oroszok foglyaként egy szovjet internálótáborban halt meg, hacsak mint a Románia ellen kémkedő magyar titkosszolgálat emberét, át nem adták a román hatóságoknak. Atzél Ede élete cáfolata mindannak, amit a kommunista történetírás az uralkodó elitről, az ellenállásról, a szovjetek „felszabadító” szerepéről vallott. Drámai történetével azonban a mai napig nehezen tudunk mit kezdeni, hiszen a klasszikus történeti kategóriákba, mint például jobb–bal, konzervatív–radikális nehezen beilleszthető. Az előadás az ő életútjának bemutatására tesz kísérletet. Szekér Nóra