Hajnali én скачать в хорошем качестве

Hajnali én

#magyardal #rap #nostalgia #hajnalién #nightdrive #életút -- LYRICS -- Pohár az égnek, koccint a múlt, még érzem benned, ahogy bennem dúl. Hiába nőttünk, hiába más lett minden, éjfél után még mindig ugyanaz vagyok innen. Volt idő, mikor nem számoltuk a napot, csak a perceket, míg újra csörög a dal ott. Zsebben apró, szívben nagy vágy, hittük, hogy az élet egy végtelen nyár. Utcák voltak a nappalink, a csillag volt a plafonunk kint. Egy üveg kézről kézre járt, és minden gond csak hazafelé talált. Ma már más a reggel íze, más súlya van minden ígéretnek. De ha becsukom a szemem néha, még hallom, ahogy hív a régi ének. Mert bennem él még a hajnali én, aki nem fél semmitől, csak megy tovább a fény felé. Egy üveg vodka, egy üres tér, és azt hisszük, hogy örök lesz ez az éjfél. Bennem él még, nem enged el, hiába nőtt fel bennem ezer felelősségjel. Lehet holnap már komoly a terv, de ma még szabad a szívem, és részeg a vers. Ma már naptár, határidő, cél, kávé helyett álmokkal kevert remény. Számlák, listák, csendes esték, de néha hiányzik a zaj, a régi veszély. Régi arcok, ritka chat, „Majd találkozunk” — sose ma, se tegnap. Mindenki futja a saját körét, de néha visszahúz egy közös emlék. Nem panaszként mondom, csak tudom, hogy az idő nem ellenség, csak tanú. Elvett pár estét, pár álmot, de hagyott bennem egy örök lázadót. Bennem él még a hajnali én, nem tagadom meg, mert ő tett azzá, aki én. Lehet más az út, más a cél, de nélküle nem lennék teljes egész. Nem vagyok már húsz, de még mindig élek. Éjfél után leginkább.