Reziliența spiritului sub opresiune – 35 de ani de la Revoluția din 1989 скачать в хорошем качестве

Reziliența spiritului sub opresiune – 35 de ani de la Revoluția din 1989

RO: Revoluţia din 1989 a inaugurat tranziţia României spre democraţie şi libertate. La 35 de ani distanţă, în anul alegerilor din 2024, am organizat o dezbatere despre rolul memoriei colective în întărirea valorilor democratice, explorând rezilienţa intelectuală şi rezistenţa culturală în faţa totalitarismelor. În prima sesiune, poeta Ana Blandiana (pseudonimul Otiliei Valeria Rusan, n. 1942) a vorbit despre creaţia sa – 16 volume de versuri, 2 de nuvele fantastice, un roman şi 9 de eseuri – traduse în 28 de limbi. A relatat cele trei interdicţii de publicare (1959–1964, 1985, 1988–1989) şi şi-a amintit implicarea: reînfiinţarea PEN Club România (1990–2004), conducerea Alianţei Civice (1991–2001) şi, alături de Romulus Rusan, a Academiei Civice, sub egida Consiliului Europei organizând Memorialul Victimelor Comunismului de la Sighet. A invocat premiile obţinute – Herder (1982), Naţional de Poezie (1997), Vilenica (2002), Acerbi (2005), „Poetul European al Libertăţii” (2016), Griffin (2018), Struga (2019), Prinţesa de Asturias pentru Litere (2024) – şi decorarea cu Legiunea de Onoare. În a doua parte, prof. univ. dr. Virgiliu Leon Ţârău (UBB Cluj-Napoca), specialist în istoria postbelică şi tranziţia regimurilor comuniste din Europa de Est, a prezentat rezultatele cercetărilor sale (peste 10 volume coordonate, 70 de studii) şi implicarea în proiecte naţionale şi internaţionale: consilii ştiinţifice, Şcoala de Toamnă „Politici sociale în comunismul românesc” şi coordonarea masteratului „Istorie, Memorie, Oralitate în Secolul XX” la UBB. Împreună, au analizat impactul opresiunii asupra comunităţilor şi lecţiile pe care trecutul ni le predă pentru a proteja libertatea azi şi mâine. HU: Az 1989-es forradalom megnyitotta Románia útját a demokrácia és a szabadság felé. Választási évként, 2024-ben, 35 év távlatából vitát szerveztünk a kollektív emlékezet szerepéről a demokratikus értékek megerősítésében, feltárva az intellektuális ellenálló képességet és a kulturális rezilienciát a totalitárius rendszerekkel szemben. Az első szekcióban Ana Blandiana költő (született Otilia Valeria Rusan, 1942) számolt be életművéről – 16 verskötet, 2 fantasztikus novellagyűjtemény, egy regény és 9 esszékötet, 28 nyelvre fordítva. Elmesélte a három megjelenési tilalmat (1959–1964, 1985, 1988–1989), majd az 1990 utáni tevékenységét: a PEN Club România újjáalapítását (1990–2004), az Alianţa Civică vezetését (1991–2001), valamint a Romulus Rusannal közösen gründolt Academia Civică munkáját, melynek keretében, az Európa Tanács égisze alatt, megszervezték a Sighet-i Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét. Megemlítette főbb díjait – Herder (1982), Nemzeti Költészeti Díj (1997), Vilenica (2002), Acerbi (2005), „Európa szabadságköltője” (2016), Griffin (2018), Struga Aranykoszorú (2019), Asturias Hercegnője Díj (2024) –, valamint a Francia Becsületrend lovagjává való kinevezését. A második részben Virgiliu Leon Țârău egyetemi tanár (BBTE Kolozsvár), a posztbeliai és posztszocialista Kelet-Európa történetének szakértője, mutatta be kutatásait: több mint 10 szerkesztett kötet, 70 tanulmány, részvétel hazai és nemzetközi tudományos testületekben, a „Szociális Politikák a román kommunizmusban” Őszi Iskola elindítása, valamint az „Történelem, Emlékezet, Szóbeli Tradíció a 20. században” mesterképzés vezetése. Közösen elemezték az elnyomás hatását a közösségekre és azt, hogyan tanít meg minket a múlt a szabadság védelmére ma és a jövőben.