A Zádor és az Ágota híd között. скачать в хорошем качестве

A Zádor és az Ágota híd között.

Amennyiben megteheted, kérlek, támogasd munkámat az alábbi linken! Köszönöm! https://www.donably.com/fodorlaszlo Ágota–híd - Szent Ágotai híd, Vámhíd, Ágota melletti Hortobágy híd Püspökladány határában közel Ágota-halmához fontos átkelőhelyen épült a Hortobágy folyón. Az itt vezető út a népek országútja, talán már a népvándorlás korában is használták. Ez volt a só szállítás egyik fő útvonala az ország belseje felé. Az első adat a Hortobágy folyón ladányi földön átvezető hídról 1738-ból való. Eredetileg tölgyfából készítették el, majd 1783-ban újat építettek helyette. A hídvám szedésének szabályozása 1777-ben történt. Mindig a jobbágyi terhek sorába tartozott a híd, az út, és a töltések karbantartása. Egy 1804-es leírás szerint a híd jóféle tölgyfából épült, fa cölöpökre, karfákkal 108 öl hosszúságban. A XIX. században változtak a tulajdonosok, hol földesúr, hol vallásalapítvány, hol a megye lett a birtokosa, de az állagmegóvásra, felújításra nem sokat költöttek. Az Ágota-hidat az 1848/49-es szabadságharc idején használhatatlanná tették. Egy 1850. évi határleírásban már csak 60 öl hosszúnak írták. A feljegyzések szerint viszont fontos átkelőhely maradt a vasúti nyompálya és az új közúti nyomvonal megépítéséig. A millenium időszakában régi pompájában építették újjá. Majd a második világháború harcai használhatatlanná tették. A 90-es években három város Karcag, Nádudvar, Püspökladány és a két megyei önkormányzat együttes döntése alapján egy nyertes állami pályázat segítségével sor került a Szent Ágota-híd teljes rekonstrukciójára. A felújított híd 1996. augusztus 9-én lett felavatva. Az ágotai tájképet kunhalmok sora teszi színessé. Északi oldalon a Lapos-halom, Hegyes- halom, Kék-halom, Boda-halom. Nyugaton és délnyugaton a Rév-halom majd a Mérges -halom emelkedik. A terület északnyugati határán áll a történelmi nevezetességű Szent Ágota halma. Három település határának találkozási pontja, de itt húzódott évszázadokon keresztül Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs, majd az 1876-ban alapított Hajdú vármegye határa is. A halmon állt a középkorban Szent Ágota tiszteletére emelt kápolna. A puszta déli részén emelkedett 1969-ig a többszörösen bolygatott Nyakvágó-halom, nevét onnan kapta, hogy a török időkben ítéletvégrehajtó helyként szolgált. A hajdan nagy forgalmat bonyolító út Hortobágy folyón átívelő hídja mellett 1727-ben fogadó épült. Az épület helyét nagy körültekintéssel határozták meg az építők oly módon, hogy a csárda mestergerendája pontosan a megyehatárra essen. Ez az építési mód a szájhagyomány szerint különösen a betyároknak kedvezett, ugyanis az őket üldöző pandúrok csak a megyehatárig követhették őket. A csárda sorsát az pecsételte meg, hogy az 1857-ben megnyílt Szolnok-Debrecen vasútvonal, majd a néhány évre rá megépült közút messze elkerülték. Azt követően már csak a pusztában élő emberek látogatták az Ágota csárdát ami 1935-ig még üzemelt. http://www.tivizig.hu/index.php?conte... A Zádor-Híd környéke Természetvédelmi Terület Noha vizes élőhelyek itt már csak elvétve találhatók, az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér táplálta vízzel a térség mocsarait. A közlekedés biztosítása állandó nehézséget jelentett, ezért 1804-ben Karcag elöljárói szükségesnek látták, hogy a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett állandó kőhidat állítsanak, mely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást. A jelenleg is álló híd alapkövét 1806 november 27-én rakták le, és 1809-ben adták át a forgalomnak. A híd eredetileg kilenc lyukú volt, és mintaként szolgált az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz. A Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 1830-as áradás elsodorta két-két szélső pillérjét. Az újjáépítést követően nyerte el mai ötlyukú formáját. Az állandó vizek azóta eltűntek, s napjainkban már meglepő látvány ez a "partravetett híd". A Karcag várostól északkeletre, a régi Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található műemlék Zádor-hidat és a környező szikes pusztát 71,5 ha-os kiterjedésben 1976-ban nyilvánították védetté. A terület védetté nyílvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása is. A védett területet réti szolonyec és sztyeppesedő réti szolonyec talajok jellemzik. A vízrendezések után a terület kiszáradt, ami a talajok tulajdonságának másodlagos megváltozását eredményezte. Klímája mérsékelten meleg, száraz, az átlagos évi hőingás: 24,3 oC. A napsütéses órák száma 2000 óra körüli. A természetvédelmi oltalom alatt álló területet néhány száz méteres szakaszon kettészeli a Karcagi-I-es számú belvízcsatorna, melynek medre az egykori Zádor-érre merőlegesen került kialakításra, így vize - meglehetősen groteszk módon - a műemlék híddal párhuzamosan folyik. https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egys... I love Tisza-tó https://ilovetiszato.hu/author/ilovet...