Az aquincumi Symphorus mithraeum (The Symphorus mithraeum of Aquincum) скачать в хорошем качестве

Az aquincumi Symphorus mithraeum (The Symphorus mithraeum of Aquincum)

A 3. századi aquincumi polgárváros sűrűn lakott délnyugati városrészében járunk. Az egyik szűk utcácskában, boltok és lakóépületek között haladva egy kerítés állja utunkat. A kerítés magas, zárt fala mögött álló két épület egyikében alakították ki a Mithrast tisztelők kultuszhelyét, szentélyét. A közösségnek a keleti származású Symphorus is megbecsült tagja lehetett. Az egyszerű épület három helyiségből állt, ahova csak az arra hivatottak léphettek be. Az udvarból a kelet felé nyíló bejáraton juthatunk a szentély előcsarnokába. Innen nyílik a csak férfiakból álló hívők gyülekezőterme, ahol az áldozati és beavatási szertartásokra felkészülhettek. Az előcsarnokban két oroszlán őrizte a szentélycella bejáratát. Ide már csak a beavatottak léphettek. A cella bejáratánál vízzel teli medence szolgálta a rituális mosdás célját. A hívők a falak mentén álló pódiumokról követték a szertartások eseményeit. A cellában meghatározott helyen és megszabott jelképek szerint álltak az oltárkövek, reliefek, falfestmények, amelyek a Nap útját, a kozmikus körforgást jelenítették meg. A cella végében volt a kultuszkép, amely minden esetben a bikát ledöfő Mithrast ábrázolta, akit a csillagképeket jelképező segítők vettek körül. A kultuszkép mellett tárolt kisebb kultusztárgyakat a szertartások során vagy áldozatok alkalmával használták. A kultuszkép előtt volt az áldozati oltár helye. A padlón lévő összefolyó kőtál a víz szerepére utal a szertartások során. A szertartásra készülődő hívők mellett lévő, a podiumfal elé helyezett fogadalmi oltárkövek a beváltott felajánlások bizonyítékai. A szentélyből visszatérve ismét az előcsarnokba jutunk. Itt tárolhatták többek között azokat az edényeket, használati tárgyakat, amelyeket a szertartást követő lakomák során használtak. Hogy mi folyhatott a szertartások során vagy, hogy hogyan zajlott a beavatás, azt máig homály fedi. Mithras kultuszának titkát csak a beavatottak ismerhették, akiket azonban titoktartási fogadalom kötött. A városfal szomszédságában, a korábbi előzményre épült kultuszhelyen vagy közelében a harmadik század elején titkos pénzverde is működött. A zárt kerítés és a városfal közelsége biztosította az illegális tevékenység folytatását. A szentély működésének a negyedik század első felében szándékos pusztítás vetett véget. Az utolsó érmek Nagy Konstantin idejéből származnak a kultuszhelyről. Nem zárható ki, hogy a Mithras hívők elszánt ellenségei, a keresztények álltak a rombolás mögött, ami után a vallási közösség e helyen már nem alakult újjá. We are in the densely-populated south-western part of the Aquincum Civil Town in the 3rd century. Going past shops and homes, in one of the narrow streets we reach a perimeter wall. In one of the two buildings behind this high wall, a temple was set up for the followers of Mithras. Symphorus was likely a respected member of the community. The simple building had three rooms, which only the initiated were allowed to enter. From the courtyard we enter the vestibule through the doorway, opening towards the east. A room, where worshippers – who were exclusively male – could prepare for the sacrifices and initiations, opened from here. In the vestibule, two lions guarded the sanctuary door. Only the initiated could enter. By the entrance there was a basin with water for ritual cleansing. Worshippers witnessed the rituals from the podiums along the walls. Altars, reliefs and wall paintings in the sanctuary were placed in set positions, featuring set symbols, representing the path of the Sun and the cosmic cycle. At the end of the sanctuary was the cult image, which invariably depicted Mithras slaying the bull, surrounded by his helpers, who symbolised the constellations. Smaller cult objects stored by the cult image were used during the rituals or sacrifices. The sacrificial altar stood in front of the cult image. A stone drain on the floor indicates the role of water in the rituals. The altars placed in front of the podium walls – next to the worshippers preparing for the ritual – are the proofs of fulfilled pledges. We now return to the vestibule, where, among others, vessels and other objects used for banquets after the rituals were likely stored. What the rituals and initiations were like is still shrouded in mystery. Only the initiates knew the secrets of the cult of Mithras and they were bound by an oath of secrecy. At or near the cult site, built in the vicinity of the town wall above an earlier shrine, a secret mint also operated in the early-3rd century. The enclosure and the closeness of the town wall enabled the pursuit of this illegal activity. The temple was destroyed deliberately during the first half of the 4th century. The last coins found there date to the reign of Constantine the Great. It cannot be ruled out that the Mithras cult’s enemies, the Christians were behind the destruction, after which this religious community was not re-established here.