Terény - Terany ( ismeretterjesztő és turisztikai kisfilm ) Hungary скачать в хорошем качестве

Terény - Terany ( ismeretterjesztő és turisztikai kisfilm ) Hungary

Terény - Terany / Nógrád megye / Magyarország / Hungary rendező: Ember Péter, Rácz Kornélia Narrátor: Rédei Renáta Archív felvételek: Ipoly televízió Drónfelvételek: Farkas Dániel Hangfelvétel, Operatőr, vágó: Ember P. Zene: Draskóczy Lidia Terék József Latte Maffiato Margita Garajská Tücsök zenekar Terény (szlovákul Terany) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Jó állapotban megőrződött, a nógrádi paraszti hagyományokra jellemző építkezési stílusban épült házainak nagy száma, valamint a településen található jó néhány múzeum és kiállítóhely miatt a térség fontos idegenforgalmi célpontja. Történelem: Terény (Terján) Árpád-kori település, nevét 1274-ben említette először oklevél Teryan formában. 1279-ben Terian, 1333-banTeryan néven említették. 1274-ben a Tarján törzsbeliekről elnevezett település a Kökényes-Radnót nemzetségből származó Kelianus comes fiának Bulchard comesnek a birtoka volt. 1279-ben Bolchardus (Bulchard) comes a falujába, Terénybe települő vendégeknek (akik közül név szerint Cunch Stuberl telepítő volt megemlítve) szabadságjogokat adott, és az erről szóló okiratban egyben felsorolta jogaikat is: szabadon költözhettek, s a falu felett a földesúrnak joghatósága nem volt, a lopást, emberölést és a gyujtogatást kivéve, mely esetén az úr a bíróval és lakóival bíráskodik. Kötelesek voltak évente 40 M finom ezüstöt adni 3 részletben: hamvazószerdán, pünkösdkor és Szent Márton napján, emellett ajándékot 4 alkalommal, melyből Szent Márton napján minden curia ad 1 tyúkot, 1 kenyeret, 1 dézsa zabot, karácsonykor 1 tyúkot, 1 kenyeret, 4 vödör sört közösen, vagy helyette 40 denárt, és 1 malacot, vagy helyette 1 fertót, Húsvétkor 1 tyúkot, 1 kenyeret, sajtot, 4 tojást, és közösen 2 bárányt és 4 vödör sört, vagy helyette 40 dénárt. Pünkösdkor ugyanazt, sajt és bárány nélkül. 1333-ban Bulchard fia, Reynold; Tamás erdélyi vajda megbízottja volt Szécsény megosztásánál. A középkorban Vásáros-Terjén néven szerepelt az oklevelekben és városi kiváltságokkal bírt. 1506-ban Terjéni Radnóthy György, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. 1633-1634-ben a váci nahijéban a török hódoltsághoz tartozott. 1660-ban a divényi uradalom birtoka, majd 1686-ban gróf Zichy István nyerte a helységet adományul. 1715-ben 5 magyar, 11 tót, 1720-ban 12 magyar és 16 tót háztartást írtak itt össze. A 18. század elejétől a gróf Zichy, Baloghy, a gróf Balassa családok, később még a herceg Esterházy család volt itt a birtokos, majd az 1900-as évek elejétől a gróf Zichy család, továbbá gróf Károlyi Erzsébet gróf Pappenheim Sigfriedné voltak a helység legnagyobb birtokosai, az utóbbié volt az egykori Lázár-féle kúria is. Római katolikus temploma már a középkorban fennállt, az idők folyamán aztán többször is átalakították. Harangjai közül az egyik az 1497 refusa 1696. O rex gloriae veni cum pace, a másik pedig Vocem Tuam Audivi Domine et Tinni 1758 feliratot viseli. 1873-ban nagy kolerajárvány volt a településen. A községben abban az időben gróf Pappenheim Sigfriednének mezőgazdasági szeszgyára és gőzmalma is volt. Dülőnevei közül említést érdemelnek: Akasztóhegy, Peresdülő és Barátszurdok. Az Akasztóhegyen állt egykor – amikor még a község pallosjoggal bírt – az akasztófa. A Peres-dülő miatt 1848 előtt a Herencsényiek és a Terényiek között per folyt. A Barátszurdok helyén pedig egykor kolostor állt. Ide tartozott még: Pusztakiskér, továbbá részben Magyarnándorhoz, részben Terényhez: Csikorpuszta, mely a 15. században Sokor néven önálló település volt. Terény a 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 21%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]