50 ÉVES A TÁNCHÁZ MOZGALOM | Csízió 11.rész скачать в хорошем качестве

50 ÉVES A TÁNCHÁZ MOZGALOM | Csízió 11.rész

50 ÉVES A TÁNCHÁZ MOZGALOM Hogyan készült? - AZ ELSŐ BUDAPESTI TÁNCHÁZ Az első budapesti táncház létrejöttének rövid története. Előzménysztorik és utóhatások, legendák és érdekességek. Ha tetszett a videó iratkozz fel a csatornára és nyomd meg a kis csengőt, hogy értesülj, ha új videó kerül fel! Nézd meg a facebook oldalunk:   / ​​   Itt és a honlapunkon ( https://projectf.hu​​ ) hamarosan többet megtudhatsz a platformunkról, a ProjectF-ről! De addig is nézd a Csízió műsorát! Hogyan készült? - Az első budapesti táncház Ma már természetesnek vesszük, hogy egy héten akár kétszer, háromszor is mehetünk táncházba Budapesten, de nem volt ez mindig így. Az elérhető források és visszaemlékezések sokféleképpen mesélik el a részleteket és motivációkat, de abban minden résztvevő megegyezik, hogy az 1972. május 6-ai esemény volt a táncházmozgalom gyújtópontja. Közismert a ‘Minden út Rómába vezet’ mondás. E fontos nap fontos szereplői is több, különböző utat jártak be kitartó érdeklődéssel, szerencsés találkozásokkal, életreszóló barátságkötésekkel, az ő útjuk viszont azon a napon nem vezethetett máshová, csak a Liszt Ferenc téri könyvklubba, ahol megszületett az első budapesti táncház. Sebő Ferenc és Halmos Béla az 1960-as években a Műegyetem hallgatói voltak és kollégiumi szobatársakként kezdtek el szórakozásból közösen zenélni. A duó szerencséjére Berek Kati színésznőnek megtetszettek az általuk megzenésített József Attila versek és meghívta őket az Egyetemi Színpadra. Ezután kezdtek el komolyabban foglalkozni a zenéléssel, olyannyira, hogy részt vettek a Röpülj, Páva nevű tehetségkutató versenyen, ahol Halmos Béla a döntőbe jutott, a gálaesten pedig a duó is megmutatkozott, ám a népzenével való megismerkedésük akkor kapott igazán lendületre, amikor meghallgatták Sárosi Bálint népzenekutató Zenei anyanyelvünk című sorozatát. Ezzel párhuzamosan Berek Kati elhívta Sebőt az újonnan alapított 25. Színházba, ahol találkozott a tekerőlanttal és a citerával, ám akkor még nem tudta, hogy a magyar népzene nyelvén hogyan kell megszólaltatni ezeket a hangszereket. A Halmos-Sebő páros végül közös ismerősök által jutott el Martin György néptánc- és népzenekutatóhoz, folkloristához, akinél megismerték a magyar népzene eredeti formáját. Halmos hegedülni, Sebő brácsázni kezdett, majd Éri Péterrel, Martin mostohafiával kiegészülve megalapították zenekarukat és a Bartók Táncegyütteshez kerülve igyekeztek minél hitelesebben elsajátítani a kárpát-medencei népzenéket. Így lehet, hogy végül az 1972. május 6.-i Liszt Ferenc téri könyvklubban szervezett első budapesti táncházban ez a zenekar szolgáltatta a talpalávalót. Novák Ferenc ‘Tata’ az ötvenes évek végétől rendszeresen járt Székre táncot és zenét gyűjteni, illetve az ottani táncélet és társadalmi élet kapcsolatát vizsgálni. A Bihari János Táncegyüttes alapítója és akkori vezetője így emlékszik vissza az első magyarországi táncház megalapításának hiteles története című írásában: “1971. őszén Foltin Jolán, Lelkes Lajos és Stoller Antal, a Bihari Együttes meghatározó egyéniségei - akiket mélyen megérintett ez a kultúra - egy baráti beszélgetés alkalmával azt az ötletet vetették fel, hogy valamilyen módon Budapesten is meg kéne szervezni a széki táncház mintájára egy periodikus táncos összejövetelt.” Így nem csoda, hogy amikor ez év végén Jobbágytelkére utaztak szilveszterezni és Széken is megálltak részt venni egy ottani táncházban még lelkesebbek lettek tervük megvalósításában. Stoller Antal ‘Huba’ egy interjúban így mesél az ezt követő időszakról: “Tehát Újév után jöttünk haza Székről. Aztán 1972 húsvétján, amikor a biharisok meg szokták locsolni a tánccsoport hölgytagjait, úgy döntöttünk, hogy ne menjünk egyenként hozzájuk, hanem jöjjünk össze egy helyen. Ez a szüleim Országház utcai lakása lett. Feltettük a Széken készített hangfelvételeket, s meséltünk ottani élményeinkről. Annyira belelkesedtünk, hogy felmerült a kérdés, miért nem csinálunk mi is táncházat. Az ötletet tett követte.” Lelkes Lajos, a Mezőgazdasági Könyvkiadó akkori főszerkesztője, megszerezte helyszínként a Liszt Ferenc téri könyvklubot. Foltin Jolán a Halmos-Sebő-Éri triót hívta meg zenélni, akikre az 1969.-70.-es Röpülj, Páva! gálaestjéről emlékezett. Ahogy korábban Sebő Ferenc és Halmos Béla a hanganyagokat, Huba a Széken készített táncos felvételeket kérte el Martin Györgytől, hogy megtanulja és megtanítsa a táncrendet a első budapesti táncházban résztvevő négy együttes, Bihari János Táncegyüttes, a Bartók Táncegyüttes, az Építők Táncegyüttes és a Vasas táncegyüttes delegált tagjainak, akik saját együttesükben továbbadták az elsajátított tudást. A megtanulandó táncrendeket a folklorista Martin György állította össze. Miután kiküldték a meghívókat, már minden készen állt a nagy eseményre. Ezeken pontosan látszik a szervezők célja és ars poeticája: [...]