Szabadságát nem vívta ki | 200 éve született Petőfi Sándor скачать в хорошем качестве

Szabadságát nem vívta ki | 200 éve született Petőfi Sándor

Európa csendes, újra csendes, / Elzúgtak forradalmai… / Szégyen reá! lecsendesült és / Szabadságát nem vívta ki. 200 éve született a magyar kultúra legismertebb alkotója, Petőfi Sándor. Hogy hogyan válhatott a fiatalon elhunyt költőből fogalom, ami egyszerre szimbolizálja a közgondolkodásban a magyar irodalmat és a szabadságot, a forradalmiságot – ennek járunk ma utána. Esztétikailag korszakhatár az életmű? Hogyan tudják a különböző politikai rendszerek sajátjukként narrálni Petőfi gondolatait? Mi volt Petőfi számára a hazafiság, és mondanak-e valamit sorai arról a valóságról is valamit, amiben jelenleg élünk? Vendégeinkkel ezek mellett utánajárunk annak is, hogy a mai kortárs irodalmat hogyan formálja Petőfi Sándor művészete, hogy ki volt valójában Szendrey Júlia, és annak is, hogy az oktatásban hogyan érdemes átadni Petőfi életművét? Szabad-e arra használni, hogy hazafiságra neveljék a diákokat? Az adás részei: 0:00 - Visszaszámláló 4:26 - A nép nevében 7:15 - Petőfi, a költő és a politikus 30:10 - A természet vadvirága 31:17 - Szendrey Júlia alakja 43:21 - Egy goromba tábornokhoz 44:53 - Petőfi kultusza és ami mögötte van 1:09:47 - Az Itélet 1:13:03 - Petőfi a kortárs irodalomban 1:36:20 - Nemzeti dal Vendégeink: Szilágyi Márton, irodalomtörténész Hermann Róbert, történész Gyimesi Emese, történész Kalla Zsuzsa, gyűjteményi főigazgató-helyettes, PIM Nényei Pál, író, középiskolai tanár Parti Nagy Lajos, író, költő Fehér Renátó, költő Verset mondanak: Váradi Gergely, színész Urbán Richárd, színész Berényi Nóra, színész Zene: Wunderlich József Bujdosó Trió feat Kálmán András A díszletben szereplő képek forrása: A János vitéz első kiadásának borítója Egressy Gábor: Petőfi Sándor-dagerrotípia (1844 v ‘45), Wikimedia Commons Közúti híd a Tiszán, Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége Jankovics Marcell: János vitéz (1973) Barabás Miklós: Szendrey Júlia (1848), Wikimedia Commons Barabás Miklós: Petőfi Sándor (1848), Wikimedia Commons Részlet a Vasárnapi Ujság 1868. márc. 15-i számából, Arcanum Digitális Tudománytár Pesti Divatlap, 1848. április 22-i számába készült grafika, Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, Wikimedia Commons A 12 pont, Wikimedia Commons Pesti Divatlap, 1844. május 26, Arcanum Digitális Tudománytár Kiskunfélegyháza, szélmalom (1902), Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Diagyűjtemény Petőfi tér, Petőfi Sándor szobra 1894-ben, Fortepan / Kiss László Hortobágy (1908), Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége Stefánia (Vorosilov) út, Petőfi-kollégium, történészhallgatók a társalgóban (1949), Fortepan / Kovács Márton Ernő Versfelolvasásra a következő e-mail címen lehet jelentkezni: [email protected] Nézd, olvasd, hallgasd - minden péntek reggel: https://pentekreggel.hu Támogasd te is a Partizán munkáját! https://csapat.partizanmedia.hu/fundr... Iratkozz fel a Partizán hírlevelére: https://csapat.partizanmedia.hu/forms... További támogatási lehetőségekről bővebben: https://www.partizanmedia.hu/tamogatas Facebook:   / partizanpolitika   Facebook Társalgó csoport:   / partizantarsalgo   Instagram:   / partizanpolitika   TikTok:   / partizan_media   Partizán RSS: https://rss.com/podcasts/partizan-pod... Partizán saját gyártású podcastok: https://rss.com/podcasts/partizanpodc... #KÉRDÉSEKNÉLKÜLNINCSVÁLTOZÁS #SZJA1