A hódok állása... Pilismarót-Dunapart, 2024-12-19 скачать в хорошем качестве

A hódok állása... Pilismarót-Dunapart, 2024-12-19

A MARÓTI HÓDOK LETELEPÜLÉSE… FOLYTATÁS - 2024-12-19… „Erre a válaszlevelemre nem kaptam választ. Valószínűleg nem is lesz rá szükség. Meglátjuk, a hódok feladják-e vagy sem. Ha fészbukoznak olvasni fogják a ChatGPT esélytelenségi előrejelzését és feladják. De mi van, ha ezek pont olyan hódok, akik nem fészbukoznak… Nem mintha ez lehetséges lenne… Még aznap (2024-12-08) írtam az illetékes hatóságnak – a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak (DINPI). Mi a teendő, mit tehetünk, mit nem, egyáltalán: mit lehet tenni, mit nem. Vagy épp, hogy: nem köll semmit tenni. Hagyjuk a természetet és a hódokat a maguk útján rágni.” Lássuk, hogy alakultak a dolgok… A hódsztori kezdete = 2024-12-08 Pilismarót/Dunapart / 2024-12-08 | PILISMARÓTI HÓDOK VETTÉK CÉLBA A ZEBEGÉNYI DŐRY KASTÉLYT. Jaj az ártéri fáknak, s pár hónapra rá, annyi a dunai hajózásnak. (Ennyit a figyelemfelkeltésről 😊 ).   / 1071505594656953   A LINKELT VIDEÓ ALATTI SZÖVEGBEN OLVASHATNI A FELVETETT KÉRDÉSEKET. Alább az azóta lezajlott fejleményekre térek ki… Még aznap (2024-12-08) írtam az illetékes hatóságnak – a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) Igazgatóságnak. Mi a teendő, mit tehetünk, mit nem, mit érdemes tenni, mit nem, mit lehet tenni, mit nem. Vagy épp, hogy nem köll semmit tenni. Hagyjuk a természetet és a hódokat a maguk útján rágni. 2024-12-16 - DINPI VÁLASZ Aztán 12-16-án megkaptam a DINPI válaszát is. „Köszönjük bejelentését a Pilismarót térségében tapasztalt hód életnyomokkal kapcsolatban. Az eurázsiai hód Magyarországon nem áll természetvédelmi oltalom alatt, azonban a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4.§ alapján az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfaj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A pilismaróti Duna part a Natura 2000 hálózat része, mely területen a hód jelölő faj, állományának megőrzése természetvédelmi cél. A hód esetleges befogása vagy gyérítése csak természetvédelmi érdeket nem sértő célból / módon, hatósági engedéllyel lehetséges. A pilismaróti Duna-part, melyet az Ön által készített rövidfilm is bemutat, ártéri ligeterdő, mely természetes élőhelye a hódnak. A hód rágása, kotoréképítése ezen az élőhelyen természetvédelmi szempontból kárt nem okoz, az ökológiai folyamatok része, tevékenységével a hód az ártéri ligeterdőt nem fogja kipusztítani. Natura 2000 területen, természetszerű környezetben alapvetően NEM SZÜKSÉGES A HÓD HATÁSA ELLENI VÉDEKEZÉS, semmiképpen nem cél például az ön által említett dróthálós védelem, vagy a faállomány átalakítása.” 2024-12-16 - JÓMAGAM VÁLASZA a DINPI-nek – MIUTÁN MEGBÍZTAM „EGY SZAKÉRTŐT”, SZEDJE ÖSSZE A LÉNYEGES INFÓKAT ÉS LEHETSÉGES HATÁSOKAT „Tisztelt Gergely, Köszönöm válaszát, értem. Egy kérdésem van: mai szemle (2024-12-16 – ekkor kaptam választ a környezetvédelmi hatóság 2024-12-08-án elküldött levelemre) alapján a fák kirágása / kidöntése folytatódott. Mikor kerülhet ez nyugvópontra? Van bármilyen esélye annak, hogy egy folyamatosan mozgó, apadó, duzzadó, partszakasz vízzel borított területét folyamatosan változtató, hullámzó vízen a hód meg tudjon települni, ki tudjon magának építeni egy olyan várat, amivel „elégedett lesz”? A Chat GPT szerint nincs. És ezt támasztja alá az is, hogy az ágakból való építkezést úgy tűnik a hód(ok) feladták, és most fadöntéssel próbálkoznak. Nekem úgy tűnik, kevés sikerrel. Megkérdeztem az AI-t, mi a véleménye a helyzetről. KÉRDÉS Képesek a hódok folyóvízen élőhelyet létesíteni maguknak? Az állandóan mozgó, hullámzó folyóvíz, folyó, pl. Duna Pilismarótnál erre alkalmas felület? A CHATGPT EZT MONDTA: A hódok elsősorban álló- vagy lassan folyó vizek közelében érzik jól magukat, mert az élőhelyük kialakításához (például gátépítéshez) stabil vízfelületre van szükségük. A DUNA, KÜLÖNÖSEN PILISMARÓTNÁL, AHOL SZÉLES, MÉLY ÉS GYORS FOLYÁSÚ, NEM ALKALMAS ARRA, HOGY A HÓDOK HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VETT GÁTAT ÉPÍTSENEK. Az ilyen folyóvizeken a hódok inkább a part menti növényzetet használják búvóhelyként, és odúkat, illetve fészereket ásnak a partfalba. A Dunán és más nagy folyókon leginkább azok a partszakaszok alkalmasak a számukra, ahol lassul a víz sebessége (például holtágak, mellékágak, árterek vagy öblök közelében).” SAJÁT MEGJEGYZÉS Ez egyúttal a megoldást is jelentheti, ugyanis az állatok előbb-utóbb rájönnek, hogy „ez nem fog működni”. Kérdés, hogy ez előbb vagy utóbb lesz. De ha végül sikerül összehozniuk valamit, az se lesz nagy baj, kicsit kevesebb lesz a fa, de lesz egy „új látványosság”. RÉSZEMRŐL NEM KEZDEMÉNYEZEK SEMMILYEN AKCIÓT, A TERMÉSZETRE BÍZOM „A MEGOLDÁST”. Üdvözlettel - Nádor Tamás – Dorogi Környezetvédelmi Egyesület – alelnök Erre a válaszlevelemre nem kaptam választ. Valószínűleg nem is lesz rá szükség. Meglátjuk, a hódok feladják-e vagy sem. Ha fészbukoznak olvasni fogják a ChatGPT esélytelenségi előrejelzését és feladják. De mi van, ha ezek pont olyan hódok, akik nem fészbukoznak… Nem mintha ez lehetséges lenne…