У нас вы можете посмотреть бесплатно Az érvelés típusai és az érvelési hibák - emelt magyar érettségi или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
Emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi felkészítő: https://erettsegifelkeszito.hu/kurzus... Emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi felkészítő e-learning: https://elitoktatas.hu/courses/emelt-... 00:00:00 Érvelés – Bevezetés – Emelt szintű magyar érettségi 00:02:53 Érvelés – Az érvek logikai csoportosítása – Emelt szintű magyar érettségi 00:06:24 Érvelés - Az érvek tartalmi csoportosítása – Emelt szintű magyar érettségi 00:12:00 Érvelés – Az érvelési hibák – Emelt szintű magyar érettségi Emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi felkészítő e-learning: https://elitoktatas.hu/courses/emelt-... A kifejtett érv három elemből épül fel: tétel: egy következtetés megfogalmazása bizonyíték: a következtetés előzményei, magyarázata összekötő elem a tétel és a bizonyíték között: logikai kapocs. Ha a tétel és a bizonyíték közötti összefüggés egyértelmű, az összekötő elem elhagyható, ilyenkor kéttagú vagy rövidített érvről beszélünk Érvfajták: Definícióból levezetett érv Ok-okozati összefüggésből származó (kauzális) érv Körülményekből levezetett érv Bizonyítékból levezetett érv Összehasonlításon alapuló érv: A: analógián alapuló: párhuzamot vonunk a tételünkben megjelenő fogalom és egy másik dolog között. B: „fortiori” érv: két lehetőséget hasonlít össze. Ellentéten alapuló érv Általános-egyes elvén alapuló érv Valószínűségen alapuló érv Tekintélyre vonatkozó érv Az érvelés logikailag két irányú lehet: Indukció: az egyediből az általánosra következtethetünk, egyedi esetből, tényből indulunk ki és ebből vonjuk le az általános következtetést. Ügyelnünk kell arra, hogy megfelelő mennyiségű, tárgyszerű és pontos adatok (tények) alapján szabad csak általánosítani, különben téves következtetésre juthatunk. (Ez a tudományos kísérletek módszere egyébként.) Egy példa, ahol ez nem sikerült jól: Anna jól énekel. Dóri is jól énekel. A lányok mind jól énekelnek. Dedukció: előbb egy általános tételt fogalmazunk meg és ebből vonunk le következtetést az egyedi esetre vonatkozóan. Ez mindig helytálló lesz, de új információt nem igazán hordoz. Híres példa: Minden ember halandó. Szókratész ember, tehát Szókratész halandó. Az érvelési hibák Az érvelési hibák olyan hamisságok egy állításban, amelyek az előfeltevések igazságától függetlenül érvénytelenítik az állítást. Tehát a hibák magukban az érvelésben vannak. Ezeket a hibákat az emberek általában meggondolatlanságból ejtik, de a médiában gyakran a manipuláció, az információ-torzítás eszközeként is használatosak. Főbb fajtái: hamis okozat Körkörös érvelés Argumentum ad hominem Hamis indukció, túlzott általánosítás Szalmabáb-érvelés Hamis dilemma Hiba lehet a tekintélyre való hivatkozás is, például akkor, ha a megidézett személy valami másban tekintély. Nyitott Érettségi Facebook csoportok, amikbe csatlakozhatsz: / groups … és kövess a Facebookon, nehogy bármiről is lemaradj! / erettsegielokeszito Instagram: / elit_erettsegifelkeszito #érettségi #felkészítő #elitoktatás#magyar #érvelés #érvelésihiba #előkészítő #ZOOM #onlineoktatás #elearning