AI/forradalom? - Újságírás válaszút előtt || KI/Revolution? - Journalismus am Wendepunkt скачать в хорошем качестве

AI/forradalom? - Újságírás válaszút előtt || KI/Revolution? - Journalismus am Wendepunkt

A mesterséges intelligencia terjedését sokan hatalmas lehetőségként, mások a kreatív szakmák végét jelentő fenyegetésként látják. A beszélgetésen újságíró szakemberekkel és médiakutatókkal azt járjuk körül, miként érinti az AI az újságírás gyakorlatát és elvi megfontolásait: nem csak úgy általában a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tényekről és hiedelmekről ejtünk szót, hanem arról, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia az újságírás, a szerkesztés, az adatelemzés és az adatábrázolás módszereiben és megoldásaiban. Az automatizált rendszerek képesek hatalmas adatmennyiséget elemezni, trendeket azonosítani, sőt, híreket és pénzügyi jelentéseket írni. Ugyanakkor az AI jelenléte etikai és szakmai kérdéseket vet fel: milyen mértékben lehet gépekre bízni az újságírói munka egyes részeit anélkül, hogy az a hitelesség és a kritikus gondolkodás rovására menne? Hogyan lehet kihasználni a mesterséges intelligencia programok előnyeit az újságírásban és a kutatásban? Csalás-e az AI generált szöveges tartalom az újságírói munkában? Kiváltja-e a mesterséges az emberi intelligenciát a médiában? Helyettesíthető-e az emberi érzékenység és a történetmesélés ereje? Milyen jövője van a kizárólag emberi alapú gondolkodásnak az újságírásban? Melyek a legfejlettebb új technológiák, és mik a jövő ígéretei? Beszélget: Wilfried Runde, a Deutsche Welle innovációs projektvezetője Maróy Krisztina a GLAMOUR magazin főszerkesztője, Munk Veronika, újságíró, a Denník N innovációért és új piacokért felelős igazgatója Moderátor: Hermann Veronika, egyetemi adjunktus, médiakutató Az esemény a PERSPECTIVES EU-s projekt keretein belül jött létre, az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé. További információk a projektről: https://www.goethe.de/prj/per/en/inde... /////////////////// Der Aufstieg der künstlichen Intelligenz wird von vielen als große Chance, von anderen als Bedrohung, als das Ende der kreativen Berufe gesehen. In dieser Diskussion mit Journalist*innen und Medienforscher*innen untersuchen wir, wie sich KI auf die journalistische Praxis und Theorie auswirkt: Wir sprechen nicht nur generell über die Fakten und Vorstellungen über KI, sondern auch darüber, wie KI im Journalismus, in der Redaktion, in der Datenanalyse und in der Datenvisualisierung verwendet wird. Automatisierte Systeme können riesige Datenmengen analysieren, Trends erkennen und sogar Nachrichten und Finanzberichte verfassen. Dazu parallel wirft aber die KI ethische und berufliche Fragen auf: Inwieweit darf man bestimmte Teile der journalistischen Arbeit Maschinen anvertrauen, ohne die Glaubwürdigkeit und das kritische Denken zu gefährden? Wie können die Vorteile von KI-Programmen im Journalismus und in der Forschung genutzt werden? Ist KI-generierter Textinhalt in der journalistischen Arbeit betrügerisch? Wird KI die menschliche Intelligenz in den Medien ersetzen? Kann sie die Kraft der menschlichen Sensibilität und des Geschichtenerzählens ersetzen? Was ist die Zukunft des rein menschlichen Denkens im Journalismus? Was sind die fortschrittlichsten neuen Technologien und was sind die Versprechen der Zukunft? Im Gespräch: Wilfried Runde: Head of Research and Cooperation Projects, Distribution, Marketing and Technology, Deutsche Welle Krisztina Maróy, Chefredakteurin der Zeitschrift GLAMOUR, Veronika Munk, Journalistin, Leiterin Innovation und neue Märkte bei Denník N Moderation: Veronika Hermann, Dozentin, Medienforscherin Die Veranstaltung findet im Rahmen der EU-Projekts PERSPECTIVES statt. Weitere Informationen über das Projekt: https://www.goethe.de/prj/per/en/inde... Kofinanziert von der Europäischen Union. Die geäußerten Ansichten und Meinungen sind jedoch die der Autor(en) und spiegeln nicht notwendigerweise die Ansichten der Europäischen Union oder der Europäischen Kommission wider. Weder die Europäische Union noch die Bewilligungsbehörde können zur Verantwortung gezogen werden.