Az éljenzett ördög - AI generated Woman Metal Music скачать в хорошем качестве

Az éljenzett ördög - AI generated Woman Metal Music

Szöveg: Taps vihar közepette üdvözöljük az ördögöt, Egy oly világban hol Isten eszméje már rég elüldözött, S ő majd nevetve ül az emberiség trónjára, Vígan mosolyogva várunk majd a halál csókjára Lucifer, ahogy az ember oly nagy tragédiája, Hogy többre tartja magát nála, De, míg Isten csendben hallgat, Sötétség telepszik a világra, A következő emberi sarjak, Már a pokolban kulcsolják kezüket imára. Az ördög Istennek bizonyítván Mutatja neki romlott arcunkat Mert oly sok emberi élet árán Kötjük meg vele véres alkunkat. Elvakít minket az ördög adománya, Mely hamis örömöket ad nekünk, Hogy ő észrevétlenül kerüljön kormányra, S ugyanolyan vakságban rabszolgái legyünk. Taps vihar közepette üdvözöljük az ördögöt, Egy oly világban hol Isten eszméje már rég elüldözött, S ő majd nevetve ül az emberiség trónjára, Vígan mosolyogva várunk majd a halál csókjára. Taps vihar közepette üdvözöljük az ördögöt, Egy oly világban hol Isten eszméje már rég elüldözött, S ő majd nevetve ül az emberiség trónjára, Vígan mosolyogva várunk majd a halál csókjára. Addig éljenezzük majd hamis királyunkat Amíg egyszer csak a gond életünkbe nem robban Viszont a pokol kapui már kitárultak A mennyé meg bezárultak sorban. Szemünk előtt pusztítja világunkat, De mi semmit sem teszünk, Mert azoktól várjuk pont a kiutat, Akiktől eredeztetendő minden sebünk, S kik piszkálgatják szabadság érzetünk. Taps vihar közepette üdvözöljük az ördögöt, Egy oly világban hol Isten eszméje már rég elüldözött, S ő majd nevetve ül az emberiség trónjára, Vígan mosolyogva várunk majd a halál csókjára. Azt hiszed az a borzasztó földi pokol Téged kikerül, még nem jön el De amíg saját világoddal foglalkozol Addig burkodat a sötétség lassan átölel Majd mikor már repedeznek saját falaid Mit magad és a világ köré húztál Rájössz, hogy tenni kellett volna valamit De árral szemben már túl későn úsznál. Lesz-e még aki oda érve Egy már megfulladt világban A halál völgyébe térve Hisz még az imákban? Lesz-e még ki szép álmát élve Az alatta helyezkedőkre időt szánna? Vagy önző akaratát ne fordítaná vérre A pokol kapuját a világra tárva. Taps vihar közepette üdvözöljük az ördögöt, Egy oly világban hol Isten eszméje már rég elüldözött, S ő majd nevetve ül az emberiség trónjára, Vígan mosolyogva várunk majd a halál csókjára.