László Imre: A vén cigány скачать в хорошем качестве

László Imre: A vén cigány

A vén cigány - László Imre énekel Kondor Ernő nótája Zöld erdő mélyén, kis patak szélén, Párjával csendesen él egy cigány. Vén öreg ember, nótája nem kell, Senkinek sem kell a nótája már. Szép tavasz járja, zöld a fa ága, A kis galamb vígan turbékol a fán, Ősz feje kábul, s a szíve kitárul, És párjához így szól az rokkant cigány: Hol van a hegedűm, párom? Tavasszal minden vidám, Városba elmegyek máma, Én, az öreg cigány, Egyszer még hadd muzsikáljak, Szívemből úgy igazán... Szeretném elmuzsikálni: Él még a vén cigány, Öreg cigány, az ősz cigány! És a vén ember eltipeg csendben, Hóna alatt a kopott hegedű, Alig bír járni, lábain állni, Szívében mégis ott él a derű. Városba érve, fáradtan tér be, Egy csillogó fényes terem ajtaján, Vére fellobban, a szíve megdobban, S középre tipeg az rokkant cigány. Nagyságos uraim, kérem, Nem tudom, ismernek még? Könyörgöm, de sokat húztam Valaha, réges-rég. Egyszer még hadd muzsikáljak Szívemből úgy igazán, Szeretném elmuzsikálni: Él még a vén cigány, öreg cigány, az ősz cigány. Csend lett egy percig, S így szólt az egyik: Jó uraim, mulatunk ma, ugye? Nyissanak ajtót, ezt a vén rajkót Látni szeretném, repülni tud-e? Ugrik a pincér, pénzt kap a viccér' Kint van az ember, és kész a hatás! ... Jó öreg párja már halva találja, S beszól az anyó, Urak, jó mulatást. Nem muzsikál sohasem már, Csendes lett a vén cigány, Alussza erdőben álmát, Vadgalamb búg a fán. Vén-öreg anyóka, sírját Virággal díszíti már, Galambbal sírva dalolja: Élt egyszer egy cigány, Öreg cigány, szegény cigány. Kíséri: Kóczé Gyula czkr.