Hát ez… скачать в хорошем качестве

Hát ez…

Mi volt a legviccesebb dolog, amit valaha tettél, nulla megbánással? Szóval ott álltam a boltban a sorban, mikor mögülem jött a világ leghangosabb, legteátrálisabb sóhaja. Megfordulok, és persze, egy igazi Karennel találom szembe magam. Nézi az óráját, toporog, dobol a kocsin, majd elszakad a cérna: – “Úristen, lehetne ezt egy kicsit gyorsabban?!” Mintha az életéről lett volna szó. Közben még csak két perce álltunk a sorban. A srác előttem épp fizetett, de Karen már úgy viselkedett, mintha helikopterrel kellene szervet szállítania. Na, gondoltam, ezt nem hagyom annyiban. Mikor a kasszás bemondta, hogy közel 20 ezer forint lesz, előhúztam egy hatalmas zacskó aprót. Krajcárok, ötforintosok, tízesek, húszasok – mint egy középkori kincseszsák. Elkezdtem egyenként pakolni őket a pultra. Karen rögtön felrobbant: – “Ugye ez most nem komoly?!” A kasszás – Isten áldja meg – kapcsolt, és elkezdte extra lassan számolni. Mikor elértünk a 10 ezerhez, Karen már remegett, összeszorított foggal motyogott, és úgy nézett ránk, mint akik elrabolták a gyerekét. És akkor jött a mesterhúzás. Megálltam, ránéztem az apróra, és: – “Várjunk csak… szerintem elszámoltam magam. Kezdjük elölről.” A kasszás alélt a nevetéstől, Karen meg lilára váltott, és úgy markolta a bevásárlókocsit, mintha karambolra készülne. Nyolc perc után végre befejeztem. Átadtam az utolsó ötforintost, mosolyogva elvettem a blokkot, megfordultam Karen felé: – “Remélem csodás napod lesz!” Nem szólt semmit. Csak belerúgott egy csokis állványba, mire legalább 20 zacskó M&M’s zuhant le. Ránéztem a kasszásra, vigyorogva mondtam: – “Ja, meg egy rágót is kérek.”