Hegyestű скачать в хорошем качестве

Hegyestű

Hegyestű, a félbevágott vulkán A Káli-medence impozáns őrszeme. A Balaton-felvidék talán leglenyűgözőbb geológiai természeti csodája, a Zánkától nem messze magasló, a tó felé szelíd, tipikus szőlőhegy arcát mutató Hegyestű, melynek túloldalát kettévágta a hajdani kőbánya. A bányaudvar fölé magasodó, kétszintes, függőleges bazaltoszlopokból álló, irdatlan sziklafal lenyűgöző látványt nyújt, és még a páratlan kilátást nyújtó hegytetőre is fel tudunk mászni. A Hegyestű látogatása Mintegy 8 millió évvel ezelőtt keletkezett egy hatalmas lávakitörés eredményeképpen a tűzhányó, az aktív korszak után a lassan lehűlő lávató sötét, bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében, a folyamat során a kőzetet függőleges repedéshálózat járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes, sokszögletű, oszlopos formájú bazalt. Mint egy klasszikus földtani szelvényt, úgy láthatjuk a hegy bizarr belsejét, köszönhetően az 1930-as évektől működött kőbányának, az évtizedek során egészen a tövéig sikerült lefejteni a hegyoldalt. Végül, az erőteljes tiltakozások megtették a hatásukat, 1970-ben szüntették be a bazalt kitermelését Hegyestűn. A bányászatnak „hála” viszont így páratlan módon nyerhetünk betekintést az egykori vulkán belsejébe, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti értékeként, geológiai bemutató helyként és parádés kilátóhelyként a régió népszerű látványossága lett a Hegyestű. Autóval teljesen fel lehet hajtani az alsó bányaudvar közelébe, így a könnyű megközelítés átka a zsúfoltság, sajnos néha kellemetlen tényezővé válik. A bejárati sorompó melletti fogadóépületben a kassza mellett kis büfé és ajándékbolt működik, a tőle balra fekvő, egykori bazaltbánya épületében pedig kiállítást alakított ki a Nemzeti Park a környék jellegzetes geológiai és természeti értékeiről, ill. a bazaltbányászat nem mindennapi technológiájáról. Az épület melletti lépcsősoron érünk fel a lenyűgöző alsó bányaudvarba, ahol további információs táblák mutatják be a földtani és természeti érdekességeket. A Dunántúlra jellemző kőzettípusokból is láthatunk egy átfogó gyűjteményt. A két szintre oszló, 50 méter magas sziklafal, gigantikus orgonasípjai lélegzetelállítóan tornyosulnak az ég felé. Az utóbbi időben nagy divat lett a lehullott, olykor méretes bazaltkockákból, kőembereket építeni, óvatosan szobrászkodjunk, főleg gyerekekkel, meglehetősen súlyosak a szikladarabok. Kissé jobbra, a beszédes nevű, „Föld belső erőinek terrorja” című információs tábla mellől indul egy szinttel feljebb a lépcsősor. A Káli-medencére nyíló kilátóhelynél rajzos tábla segít beazonosítani a környék tanúhegyeit. Hosszú, meredek, fakorláttal biztosított lépcsősor vezet fel a Hegyestű (336 m) legmagasabb pontjára, ahonnan pazar panorámát élvezhetünk szép időben a Balatonra, a Káli-medencére, a Tapolcai-medence jellegzetes tanúhegyeire. A sziklafalon hollók fészkelnek, ha szerencsénk van, láthatjuk is az éjfekete madarakat, hallhatjuk sajátos, rikácsoló hangjukat. A szigorúan védett hollók miatt is tiltott a drónozás a területen. Gyakorlati tudnivalók Megközelítés: Autóval a Zánka-Köveskál közti műútról, Monoszló irányába kanyarodjunk, majd jobbra letérve a keskeny bekötőútra, érünk fel a bejárati sorompóhoz. Mögötte nagy parkoló. A legközelebbi buszmegálló, a Zánka és Köveskál közti Monoszlói elágazás, ahonnan a Kék sáv jelzéseket követve, a kocsik által is használt úton jutunk fel a fogadóépülethez. Monoszlóról a Sárga sáv jelzésű út valamivel izgalmasabb és változatosabb feljutást kínál. Nyitvatartás: Március 1.-től november közepéig minden nap: 9.00 – 17.00, nyáron 19.00 óráig. Belépő (2020): Felnőtt: 800 Ft, gyerek (3-14): 500 Ft, diák, nyugd.: 700 Ft. Forrás : https://kirandulastippek.hu/