Kárpátia - Magyar Ének скачать в хорошем качестве

Kárpátia - Magyar Ének

Kárpátia - Magyar Ének Album:Rendületlenül, 2012 Zeneszerző: Back Zoltán Petrás János Szövegíró: Sajó Sándor Mint egykor Erdély meghajszolt határán a fölriasztott utolsó bölény. Úgy állsz most népem, oly riadtan, árván, Búd vadonának reszkető ölén. És én, mint véred lüktető zenéje, ahogy most lázas ajkadon liheg. A hang vagyok, mely belesír az éjbe és sorsod gyászát így zendíti meg: A mindenségbe annyi jaj kiáltson, ahány magyar rög innen elszakad. A tíz körmömmel kelljen bár kiásnom, Kikaparom a földből a holtakat. Meredjen égnek, körül a határon tiltó karjuknak végtelen sora. S az égboltján fönt lángbetűkkel álljon egy égő, elszánt, zordon szó: soha Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni csak magyar földön és csak magyarul. Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni, Jobb is, ha szárnyam mármost porba hull. De ezt a lelket itt hagyom örökbe, s ez ott vijjog majd Kárpát havasán. És belesírom minden ősi rögbe, el innen rablók, ez az én hazám. És leszek szégyen és legyek gyalázat, és ott égek majd minden homlokon. S mint bujdosó gyász az én szép hazámat a Jóistentől visszazokogom. És megfúvom majd hitem harsonáit, bölcsővé lesz még minden ravatal. Havas Kárpáttól kéklő Adriáig Egy ország lesz itt, egyetlen, s magyar.