У нас вы можете посмотреть бесплатно Apollo 16, Pavlics Ferenc holdjárója 1971 или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
Pavlics Ferenc volt az az ’56-os magyar menekült, aki meggyőzte a náci megtorlófegyverek programjának egykori vezetőjét, Wernher von Braunt arról, hogy az Amerikai Űrkutatási Hivatal, az Apolló program keretében küldjön egy autót is a Holdra. Mivel mindez most kicsit bonyolultan hangzik kezdjük az elején. Pavlics Ferenc a Vas megyei fiatal gépészmérnök az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után menekült külföldre. Az ausztriai táborból egyenesen az Egyesült Államokba ment, ahol kezdetben a General Motors detroiti laborjában műszaki rajzolóként, terepjárók és lánctalpas járművek kifejlesztésével foglalkozott. 1961-ben miután már folyékonyan megtanult angolul áthelyezték Santa Barbarába, a villamosmeghajtású járműveket fejlesztő központba, ahol 1967-ben a gyár elektronikai részlegének műszaki igazgatója lett. A GM már az Apollo-program 1961-es meghirdetésétől kezdve együttműködött a NASA-val, így az egykori menekült magyart, egy nagyméretű, terepjáró képességekkel rendelkező mozgó labor kifejlesztésével bízták meg, amit a tervek szerint egy külön hordozórakétával juttattak volna a Holdra. A projekt anyagi vonzatai miatt a megvalósítás elmaradt ezért Pavlics Ferenc csoportja egy különleges, kis méretű és összehajtogatható holdjárművet tervezett, amely számításaik szerint befért a holdkomp egyik kihasználatlan sarkába. A NASA űrrepülési központjának igazgatója ekkor az a Wernher von Braun volt, aki a második világháború idején a Balti-tenger melletti Peenemünde-ben, a Harmadik Birodalom által kifejlesztett megtorlófegyver, az egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakétán dolgozott. Egyike volt annak a 150 tudósnak, aki a háború után az USA-ban folytatta munkáját. Pavlicsék von Braunt egy egészen eredeti ötlettel győzték meg a holdkomp szükségességéről és előnyeiről. A gondosan megtervezett holdjáró egy kicsinyített modelljét távirányítással küldték be az igazgató irodájába, így nem is csoda, hogy a NASA néhány héten belül megbízást adott a „Lunar Roving Vehicle” azaz a holdjáró megépítésére. A különleges anyagokból készült 3,1 méter hosszú, 2,3 méter széles és 200 kg tömegű jármű 18 hónap alatt készült el, és minden idők legdrágább autója lett. A program során összesen hármat küldtek fel a Holdra, az elsőt 1971-ben, az Apolló-15 expedicióval. Az 1928-ban született Pavlics Ferenc 1971-ben az Apolló-program sikeréért, 1972-ben a holdautó kerekének kifejlesztéséért kapott NASA-díjat. 2008-ban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Jelenleg az Egyesült Államokban él. http://www.omikk.bme.hu/archivum/ango... Responsibilities included the design, development and testing of the Mobility System for the Apollo Lunar Roving Vechicle used succesfully on the Apollo 15, 16 and 17 lunar exploration missions.