Kiegyensúlyozott vetésforgó - a sikeres ökogazdálkodás titka (szeminárium Knut Schmidtke-vel) скачать в хорошем качестве

Kiegyensúlyozott vetésforgó - a sikeres ökogazdálkodás titka (szeminárium Knut Schmidtke-vel)

2022. november 22-én több mint 40 résztvevővel megtartottuk a Jó gyakorlatok az ökológiai szántóföldi termesztésben című szemináriumot, ahol a meghívott előadó Knut Schmidtke, a FiBL Svájc igazgatója volt. Előadásában a kiegyensúlyozott vetésforgó kialakításáról beszélt. A teljes diasor elérhető itt: https://drive.google.com/file/d/1yllT... Az előadáshoz magyar felirat elérhető! Fejezetek: 0:00 Bevezető 3:14 Első alapelv: A pillangós takarmánynövények vetésforgóba illesztésének jelentősége 28:43 Második alapelv: Hüvelyesek vetésforgó eredetű betegségeinek elkerülése 37:49 Harmadik alapelv: Tavaszi és őszi vetésű növények váltogatása a vetésforgóban 41:09 Átvezető 41:57 Kérdezz-felelek szekció Az előadás összefoglalója: Az ökológiai gazdálkodás sikerességének 60%-át a jól kiegyensúlyozott vetésforgó adja, mely hozzájárul a talaj megfelelő nitrogén- és humusztartalmához, a gyomszabályozáshoz, és a talajeredetű betegségek megelőzéséhez. A teljes siker 20-30%-át a gyomszabályozás és a talajművelés, a maradék 20%-át pedig a trágyázás és a tápanyag-utánpótlás adja. Knut Schmidtke, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) kutatási, bővítési és innovációs igazgatója 2022. November 22-ei előadásában a kiegyensúlyozott vetésforgó összeállításáról, a siker kétharmadáért felelős szántóföldi gyakorlatról adott át alapelveket és jó tanácsokat a gazdálkodóknak. Ökológiai gazdálkodásban elegendő 5-6 éves vetésforgót kialakítani, de fontos, hogy ennek az egyharmadát pillangós növény tegye ki. Azonban ha ez mind maghüvelyes, amit betakarítás után eladunk, az a talaj nitrogén-szintjét nem tudja növelni. A jól kiegyensúlyozott vetésforgó első alapelve tehát a takarmány hüvelyesek beillesztése a forgóba. Az általuk megkötött nitrogént úgy hasznosíthatjuk, ha azt kaszáljuk, eltávolítjuk a földről, állatoknak takarmányként vagy egy biogáz-üzemnek adjuk, és az onnan visszaérkező istállótrágyát vagy biogázüzemi fermentumot visszajuttatjuk a termőföldünkre. Ennek a rendszernek a kialakítása a gazdálkodó legfontosabb feladata, ami kifizetődő: a termelékenység növekedik, segít a gyomszabályozásban, a talajban kialakuló biopórusok a következő növények vízfelvételét is segítik, a humusz- és nitrogéntartalom fennmarad, és a terméshozam mellett ez több bevételt is jelent a gazda számára. A hüvelyesek termesztése kiemelten fontos a biogazdálkodásban a nitrogén megkötés miatt, azonban előfordulhatnak növényi betegségek. Ezek megelőzése a jó vetésforgó összeállításának második alapelve, melyre Knut a magyarországi klímához adaptálható példát is hozott. A harmadik alapelv a vetésforgó kialakításánál a tavaszi és őszi vetésű fajok váltogatása. Ha ezt betartjuk, akkor a piaci árakhoz alkalmazkodva lehet rugalmasan kezelni a vetésforgót, és a magasabb értékű növényt termeszteni. A kérdések nyomán a szója termesztéséről és gyomszabályozásáról, a talajok és a környezet sajátosságainak a termesztésre gyakorolt hatásáról, és a lándzsás útifű burgonyatermesztésben alkalmazható nitrát kimosódás gátló hatásáról is szó volt a szeminárium alatt. Köszönjük Knut előadását, és a sok kérdést, ami közben érkezett!