Asperger-szindróma vagy nárcizmus? Így értheted meg a különbséget скачать в хорошем качестве

Asperger-szindróma vagy nárcizmus? Így értheted meg a különbséget

Az Asperger-szindróma és a nárcisztikus személyiségzavar sokszor összetéveszthető, mivel mindkettőnél megfigyelhetők szociális nehézségek és látszólagos érzelmi távolságtartás. De vajon mi áll a viselkedés mögött? Az Asperger-szindrómás emberek nem szándékosan maradnak ki a társas helyzetekből – számukra egyszerűen nehéz megérteni a társas normákat. Ezzel szemben a nárcisztikusok viselkedését a saját érdekeik és grandiózus énképük irányítják. Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet megkülönböztetni ezt a két állapotot, és miért olyan fontos az alapos megértés, tarts velem! Legyél csatornatag te is, támogasd a csatorna működését, ha számodra informatív tartalamat biztosít:    / @bennfentes77   Facebook csoportom:   / 1207261730533840   Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Tehát minden nárcisztikus hasonlóan viselkedik mint a videóban hallható, de nem mindenki nárcisztikus aki így viselkedik. A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) egy mentális egészségi állapot, amelyre jellemző a kritika intoleranciája, kontrollmánia, manipulatív viselkedés, és az erős igény az állandó figyelem és csodálat iránt. Azok, akik ezzel a zavarral küzdenek, gyakran látnak magukra irányuló személyes támadást ott, ahol nincs, és mélyen sérülhetnek vagy haragudhatnak, ha nem kapják meg a várt speciális bánásmódot. A nárcisztikus egyének központi vonása a személyes értékek, énkép eltorzult érzése, amely mellett paradox módon gyakran jelentkezik a belső önbizalom hiánya is. Érdemes megjegyezni, hogy bár a magabiztosság és némi önérdekelt magatartás egészséges és természetes, a nárcisztikus személyiségzavar ennél sokkal extrémebb, és jelentős nehézségeket okozhat az érintett személy kapcsolataiban és általános életminőségében. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő emberek gyakran tűnnek önbizalommal telinek és erősnek, de belül rendkívül érzékenyek lehetnek a kritikára vagy az elutasításra. Gyakran nehezen tudják kezelni a stresszt, a sikertelenséget, vagy ha nem kapják meg a várt elismerést. Ezek a nehézségek problémákat okoznak a munkahelyi, családi és társas kapcsolatokban. A nárcizmus nem könnyen kezelhető, mert az érintettek gyakran nem látják be, hogy problémájuk van, és ennek következtében nem keresnek segítséget. A terápia célja általában a reálisabb önértékelés kialakítása, a másokkal való egészséges kapcsolatok megértése és a konfliktuskezelési készségek fejlesztése. A nárcizmus egy spektrumon helyezkedik el, és egy egészséges nárcizmus majdnem mindenkiben van, ez kell ahhoz hogy az életben jól tudjunk boldogulni. A probléma ott kezdődik amikor ez már túlzó lesz.