У нас вы можете посмотреть бесплатно Mire jó az oktatás? или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
Indul a tanév. Az első tanítási napon felmerül a kérdés: mi az oktatás célja? Egyesek szerint erényes emberek képzése, míg mások a haszonelvűségre helyezik a hangsúlyt. De miért és hogyan változott az oktatás fogalma? A videónkból kiderül. Szöveg: Otthon és iskola. Az ember életének két igazán meghatározó tere: De miért járunk egyáltalán iskolába? Azért, hogy jól fizető állást kapjunk? Vagy azért, hogy jó emberek legyünk? Erről megoszlanak a vélemények. Okosság, igazságosság, erősség és mértékletesség. Az ókori görögök például az oktatás célját az erények elsajátításában látták. Ezek jó szokások, amelyeket ha gyakorlunk, jó emberek leszünk. A középkorban is ezekre alapozták az oktatást, de annak lényegét Isten ismeretétében, szeretetétében és szolgálatában látták: “Urunkat, Krisztust szentül tiszteljétek szívetekben, legyetek mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek.” (1 Péter 3-15) A keresztények szerint igazságra vezetni az embereket a szeretet cselekedete, ezért az általuk alapított egyetemeket a tudományos kiválóság mellett, áthatotta a vallásos nevelés is. A reneszánsz és a felvilágosodás némileg már árnyalt a jellemformálás elsődlegességén, de a haszonelvűség dominanciája csak a XIX. század végére alakult ki. Ekkor három lényeges hatás érvényesült az oktatásban, és különösen az egyetemeken. Roger Scruton szerint először 1) a keresztény hit hanyatlása, 2) másodszor a középosztály felemelkedése, és 3) harmadszor az ipari társadalomból eredő munkaerőpiaci igények A XIX. század közepén körülbelül így nézett ki egy angolszász elitegyetem: Az oktatók nem nősülhették és az anglikán egyház szerveiként működtek. Hallgatóik magániskolákból érkeztek, csak férfiakat vettek fel, és a tantervet, a holt nyelvek, a teológia és a matematika határozták meg. A hallgatók többsége az egyetemi évek alatt sportolt, katonáskodásra készült, vagy éppen az örökségére várt. Persze ebben a védett és gyönyörű környezetben volt olyan is, aki keményen tanult, de komoly megtakarítással a bankszámlán, és sok szabadidő mellett, nem kellett a hasznosságra gondolniuk. A fő cél szerint az elit fiaiból úriembereket kellett faragni. Az egyetem idővel egyre inkább elvesztette elitképző szerepét és átadta helyét a tömegképzést célzó haszonelvű szemléletnek. Kevesebb latin, több business studies. A népek és cégek versenyében csak egy szabályra figyeltek: több és jobb minőségű terméket kell előállítanod egységnyi idő alatt, mint a riválisaid. Ehhez szervezettségre és széleskörű egyetemi képzésre van szükség. Ezért az új egyetemek exkluzív elitklubok helyett állami finanszírozású, tömeges képzési központokká alakultak, ahol szinte bármit szabadon meg lehetett kérdőjelezni. Megnyitották kapuikat mindkét nem és minden társadalmi osztály számára, ráadásul azt ígérték a diákoknak, hogy egy dogmáktól mentes világ bástyái lesznek, de ez a műszaki képzést kivéve nem igazán valósult meg. Ha például ma egy amerikai egyetem bölcsészkarára látogatunk, akkor nem a tudományos szabadság, hanem a cenzúra különböző formáival találkozunk. A kereszténység hanyatlása nem eredményezett több szabadságot, hanem új dogmákat és új eretnekségeket hozott. Még mindig oktatják a nyugati kultúra alapjait, de már nem azzal a céllal, hogy átadják, hanem, azzal, hogy lerombolják. Klasszikus könyvek esnek áldozatuk a politikai korrektség eszméjének, és bizonyos dolgokról, még az oktatóknak is, csak eretnekség kockázatát vállalva lehet beszélni, még az oktatóknak is. Ez nem nevel erényes életre, viszont rontja a szakmai színvonalat. Egy jó oktatási rendszer viszont ügyel az oktatás legfontosabb céljára. Nem csak szakmailag, hanem emberileg is a legjobbat hozza ki a diákokból. A folyamat végén ugyanis erényes állampolgárokra van szükség, akik képesek családot alapítani és fenntartani. Egy ország pedig csak annyira jó, mint amilyenek a tanárai. Ami az oktatással történik, az történek a hazával is. Ha tetszett a videó, kövess minket az alábbi platformokon: ▲ YouTube ➡️ / axioma ▲ Facebook ➡️ / axiomamedia ▲ Instagram ➡️ / axiomamedia ▲ TikTok ➡️ https://vm.tiktok.com/ZMLPKYeuh/ ▲ Twitter ➡️ / axiomamedia ▲ Honlap ➡️ https://axioma.hu/ Iratkozz fel hírlevelünkre extra tartalmakért, hogy elsőként érhesd el az Axióma Plusz beszélgetéseket ➡️ https://axioma.hu/feliratkozas Ha értékesnek tartod a munkánk, akkor itt támogathatsz minket: https://www.paypal.com/donate/?hosted... For our videos available in English click here: • Videos in English/ENG subs