Délibáb-hajsza скачать в хорошем качестве

Délibáb-hajsza

Délibáb-hajsza ​Alighogy felsírsz, máris térképet kapsz, Hogy merre van az út, hol vár a „hatalmas”. A jelen levegője még be sem járta tüdőd, De te már a jövőt falod, s az időt sürgeted. Nem a fűben heversz, nem a napot nézed, Csak a horizontot, mit elérni véged. Azt mondták: „Küzdj, és majd tiéd a világ”, De a startvonalnál már elhervadt a virág. ​ Emeld a tétet, még, még, még! Sosem elég a föld, sosem elég az ég. Mindig egy lépésre a boldogság előtt, Kergetsz egy álmot, egy sosemvolt időt. A cél csak délibáb, minél közelebb érsz, Annál messzebb van a pont, ahol végre élsz. Nő a tét, fogy a szusz, remeg a kéz, Az életed lassan a semmibe vész. ​ Csörög az óra, a tested még aludna, De a kötelesség-börtön már régen bezárta. Robotpilóta mód, a kávé fekete, Ez a mókuskerék, s te vagy a kereke. Nem kérdezed: „Jó ez? Boldog vagyok én?” Csak hajtod a gépet a lét peremén. Rutinból ölelsz, és rutinból beszélsz, Már magad sem tudod, tulajdonképpen mit remélsz. A naptár a rácsod, a határidő az őr, A saját életedből lettél szökevény. ​ Emeld a tétet, még, még, még! Sosem elég a föld, sosem elég az ég. Mindig egy lépésre a boldogság előtt, Kergetsz egy álmot, egy sosemvolt időt. A cél csak délibáb, minél közelebb érsz, Annál messzebb van a pont, ahol végre élsz. Nő a tét, fogy a szusz, remeg a kéz, Az életed lassan a semmibe vész. ​ És akkor a csendben a test felkiált, Hogy elég volt a harcból, mit senki sem lát. Szorít a mellkas, a gyomorban kő, A lélek beteg, s most testet ölt ő. Megroppan a váz a súlyok alatt, Amit a vágyaidból épített falad. Nem tudsz már futni, de megállni félsz, Beteg a szíved, mert sohasem élsz. ​ Ott állsz a végén, a kezedben semmi, Csak álmok pora, mit nem tudsz megenni. A hajsza véget ér, de nem te nyertél, Csak futottál végig... ...pedig sétálhattál volna, míg éltél. #aimusic #gemini #suno #90s #hungarianmusic