Palicsi Állatkert - Palić ZOO - Serbia скачать в хорошем качестве

Palicsi Állatkert - Palić ZOO - Serbia

Palić zoo is a 10-hectare (25-acre) zoo and gardens founded in 1949 and located in Palić, North Serbia, a part of the City of Subotica, 5 kilometres (3.1 mi) from the E75 Budapest – Belgrade highway. It was believed that the lake water and mud at Palić Lake had healing powers, and from the mid-1880s to the beginning of World War I, Palić was a popular spa destination. After World War II, the zoo was conceived as part of an effort to bring tourism back to the area. The zoo was opened in 1949. The zoo is home to about 65 species of animals, including monkeys, deer, antelope, zebras, giraffes, lions, elephants, camels, tigers, wolves, emu, ostriches, and other birds, as well as snakes, reptiles, and tarantulas. The zoo is also home to some domesticated animals including donkeys, goats, and horses. The Zoo includes ponds and fountains, as well as more than 270 species of trees and shrubs, including Lebanon cedars, sequoias, and larch, as well as many domestic species. The northern part of the zoo is covered with evergreen trees and the southern part is predominantly deciduous. The zoo includes a children's playground and a petting zoo. A Palicsi Állatkert Palicson, Vajdaságban található, Szabadka közelében. 1999-ben ünnepelte ötvenedik évfordulóját, 1949-ben alapították. Tartalmával gazdagítja Szabadka és környéke lakosságának életét. Ma, Európa fejlett állatkertjeit alapul véve, ápolja a természet oázisát, ahol harmóniában él együtt a növény- és állatvilág. Az állatkert hozzájárul az ifjúság neveléséhez, elkötelezi magát az állat- és növényfajok védelmére. A palicsi Állatkert megalapításának eszméje a második világháború utáni első években született meg, egy csoport társadalmi-politikai munkás körében, akik tekintélyt akartak szerezni az ismert szabadkai nyaraló- és kirándulóhelynek. Az Állatkert céljaira tervezett terület egész sor mezőgazdasági telekből állt, amelyeken búzát, rozst, napraforgót és kukoricát termeltek, de volt rajtuk néhány szőlőskert, gyümölcsfa és egy nyaraló. 1949-es év végén két hektáron felépültek a legfontosabb létesítmények: a farkasok, rókák, borzok, papagájok és más madarak ketrecei, a majmok kerti házai, a kacsák, récék és rucák számára pedig tó készült. A nyaralót igazgatói épületté alakították. Az egész építészeti megoldás De Negri Ferenc mérnök műve, az elefánt és az oroszlán szobra Almási Gábor, míg a Haltér Kalmár Ferenc munkája. Az első lakók közül Miskó nevű medve élt legtovább. 1981-ben pusztult el, születésétől 32 évig az Állatkertben tartózkodott. 1950. május 31-én hivatalosan is megnyílt az Állatkert. Fejlődésére nézve jelentős éve volt 1953, amikor nyugati majd keleti kapcsolatok jöttek létre. 1957 és 1958 folyamán építették fel a jegesmedvék kifutóját, amit 1963-ban laktak be az állatok egy cserének köszönhetően. 1977-ben új időszak kezdődött az állatkert fejlődésében, miután Konstaintn Medaković nyugdíjba vonult. Igazgatónak ekkor Ignacije Tonkovićot nevezték ki. Megerősítették a korábbi kapcsolatokat a fejlett európai állatkertekkel. A vezetés a növény- és állatvilág együttes fejlesztése mellett döntött, hogy az állatkert a természet oázisa legyen. Elfogadták Lothar Dietrich ötletét, miszerint a mai embernek elege van a betonból és a zárt térből, nem szereti az állatokat elavult vasketrecekben látni. Ez a terv még nem valósult meg teljesen. Felépült a papagájterem az aligátorok és az arapapagájok számára, az elefántkarám, a zsiráfok és a zebrák épülete, az Öko-Zoo Központ stb. Az épületeket Vera Čović tervezte, a védőkorlátokat a kifutókhoz, és a vizesárkokat a Duna-Tisza-Duna vállalat készítette. A Öko-Zoo Központ épülete hivatalosan 1997. július 18-án nyílt meg, benne található a piton terme, a fókák és pingvinek éjjeli szállása és két tanterem. Az Öko-Zoo Központ tevékenysége ma is az ismertetett elveken alapul, melyek az öko-óvoda, a kiránduló diákoknak és tanáraiknak szervezett előadások, együttműködés az iskolák biológia csoportjaival, a városi gyermekek szocializálására irányuló munka, nyári öko-telepek, biológiatanárok szakmai továbbképzése stb. A növények a palicsi állatkert külön értékét képezik. Jótékony mikroklímát teremtenek, az egész környezetet kellemessé és széppé teszik. A növényvilág kialakítása Horváth Imre akadémikus, a szegedi JATE tanárának tervei alapján folyt, és az Állatkert munkásainak szorgalmát dicséri. Az állatkert északi részén tűlevelű fák, míg a délin lombhullató fák, díszfák, virágok és rózsakertek pompáznak, kb. 1500 rózsával. Ilyen környezetben él manapság vagy hetven állatfaj egyede a tervezett százból.