SteveH - Boldogság скачать в хорошем качестве

SteveH - Boldogság

Szöveg: (verze) Régen külön kergettük a napot, Most együtt várjuk, hogy az éj a nappalnak adjon csókot. Régen mással ettük a sárból készült ételünket, Most együtt főzünk a gyerekünknek. Volt, hogy elestünk és mások segítettek, De most együtt formáljuk az életünket. Régen mást neveztél kedvesemnek, Most egymás nélkül, nincs értelme az életnek. (Refrén) Már kopottak a régi képek, de fényesek az újak. A múlt formált minket, de miénk a holnap. Talán egymásnak vagyunk írva, talán a véletlen tárgya, De egy biztos, a boldogságnak a szerelem az ára. Már kopottak a régi képek, de fényesek az újak. A múlt formált minket, de miénk a holnap. Talán egymásnak vagyunk írva, talán a véletlen tárgya De egy biztos, a boldogságnak a szerelem az ára. (Verze) Volt, hogy a sors lökött el, és meg is taposott De ez kellett, mert így az élet nekem adott, Mint egy nyári záport, egy haldokló szigetre, Ahol a kiszáradt lelkem te kelted életre. Volt, hogy a remény csak pislákolt bennem csendben, De a jelenléted fényt hagyott minden sebben. A közeledben tanultam meg újra hinni, Hogy nem csak túlélni lehet, hanem igazán élni. (Pre-refren) Sérülten, mint egy törött iránytű, ami utat mutat, Sebzett térképen kerestem meg, hozzád az utat Szél szaggatta helyeken találtam, egy tiszta hangot, Hogy a csendből építsek végre egy őszinte dallamot. (Refrén) Már kopottak a régi képek, de fényesek az újak. A múlt formált minket, de miénk a holnap. Talán egymásnak vagyunk írva, talán a véletlen tárgya, De egy biztos, a boldogságnak a szerelem az ára. Már kopottak a régi képek, de fényesek az újak. A múlt formált minket, de miénk a holnap. Talán egymásnak vagyunk írva, talán a véletlen tárgya De egy biztos, a boldogságnak a szerelem az ára.