Kárpátia - Legenda скачать в хорошем качестве

Kárpátia - Legenda

Kárpátia - Legenda Album:Utolsó percig, 2010 Zeneszerző: Petrás János Szövegíró: Petrás János Egy szegény, szú ette, zsúp fedelű házban Hó-hullató, titkos, téli éjszakában Ült egy sápadt asszony, álmodozó szemmel Az ujja közt orsó, a guzsalyán kender Mint két rózsabimbó,az öreg nő mellett Úgy játszik előtte két viruló gyermek Kedvderítő vendég nem járja a házat Két látogatója a gond meg a bánat Mégis mikor leszáll a csillagos este Gyermekek szoknyáját húzkodják esengve Szívük a Szent Anna-tó partján barangol Mondjon mesét, kérjük, édesanyánk arról Szegény asszony szeme belevész az éjbe Perdül a rokkája,suhan a meséje Fehér gyopár szegte nagy hegyek tetején Élt két irigy testvér, bús váruk rejtekén Egy idegen úrnak arra vitt az útja Szín-arany hintóját hat paripa húzta Az egyik testvérhez betért vendégségbe Aki a hintóra szemét rávetette Hét falut is ígért,de sehogy sem kapta Elő még egy hordó, verjük azt is csapra Hanem akkor játszunk, döntsenek a kockák S így nyerte el tőle aranyos hintóját Reggeli napfénynél testvéréhez hajtott Kiből az irigység e szókat hallatott: Megmutatom majd én néked holnap reggel Mikor fényes hintóm szép álmodból felver Drága ékkövekkel színültig rakatta tizenkét szűz leányt elébe fogatta Húzzák a leányok,majd belé szakadnak De csak nem mozdul az semmilyen parancsnak Végig csap az ostor egy Anna nevű lányon Nem egyszer, nem kétszer, ki tudja vagy hányszor Tűrt amíg tűrhetett jámbor nép módjára Míg nagy keservében szóra nyílt a szája Nyeljen el a föld hát mindünket itt nyomban Ekkor már szemében különös láng lobban Átkozza azt is, ki világra hozta őt Láss csodát, nyílt a hegy és a vár összedőlt Maga alá gyűrt az embert, kincset, házat S helyében csillogó, víztükrű tó támadt Ezüst csíkban porzik a víznek smaragdja Hol tizenkét hattyú úszik ki a partra Mind a tizenkettő szép lánnyá változik Csak az Anna marad s holtig imádkozik