51. Kormányinfo - Lázár János, miniszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő ... 1. скачать в хорошем качестве

51. Kormányinfo - Lázár János, miniszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő ... 1.

51. Kormányinfó - Lázár János, miniszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő … Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, május 26-i sajtótájékoztatóján elmondta Magyarországra az uniós tagállamokból 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból. Magyarország minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket. A nem EU tag Törökországot az EU biztonságos országnak tekinti, Görögországot pedig nem, ez tarthatatlan álláspont. A magyar hatóságok nyilatkoztatták az ide érkezőket, hol léptek be az unió területére, így tényszerűen bizonyítható, hogy nem Magyarországon. Senki nem lépett be itt az EU területére első helyen, ezért az ország visszautasítja a visszatoloncolásokat. Méltánytalan azzal vádolni Magyarországot, hogy nem segít, hiszen idén már 300 politikai menekültet befogadott, olyanokat, akikről bebizonyosodott, hogy politikai menekültek. Az Alkotmánybíróság (Ab) előtt a kormány népszavazási kezdeményezését megtámadta egy magánszemély. Az Ab-nek harminc napja van a döntésre, így szeptemberben kerülhet sor arra a népszavazásra, amely az elmúlt 25 év legfontosabb döntéséről szól. Magyarországon a bevándorlással kapcsolatban alapvetően két álláspont van, a kormány és a Fidesz szerint nem szükséges a bevándorlás, de ha mégis, az csak ellenőrzött és szabályozott keretek között történhet, a baloldal álláspontja szerint viszont Európának kell a bevándorlás, szabadon be kell engedni és az országok között szétosztani a bevándorlókat. Magyarország tiszteletben tartja bizonyos országok nehézségeit, de ha Magyarországnak szüksége lenne munkaerőre, azt úgy oldaná meg, hogy a fiatalokat támogatná minél több gyermek vállalásában, és ezt javasolja Európának is. Soros György magyar származású amerikai üzletember tevékenységére és a kormány reagálására vonatkozóan több kérdés érkezett. Magyarország érdekelt a jó magyar-amerikai szövetségesi viszonyban, "de nem mi próbáltuk Amerika bokáját harapdálni, mi addig érünk fel, hanem egy jelentős amerikai személyiség, Clinton elnök próbálta Magyarországot orrba vágni", amit nem lehet szó nélkül hagyni. Soros Györgyről a miniszter azt mondta: az üzletember Magyarországot olyan országként jelölte meg, amely útjában áll az Európát szerinte megsegítő bevándorlásnak. Soros György úgy határozta meg magát mint Orbán Viktor kormányának direkt ellenzéke. A Soros Ösztöndíjak is szóba kerültek. Orbán Viktor miniszterelnök, aki Soros-ösztöndíjjal tanult, azt mondta, ha Soros Györgynek kell a pénz, akkor minden érintett fideszes politikus, illetve kormányzati szereplő visszafizeti az ösztöndíjat. Értelmezhetetlennek tartja a miniszter a roma gyermekek iskolai szegregációja miatti uniós kötelezettségszegési eljárást, mivel a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását. Az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem Magyarországon. A brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Brüsszelben próbálta tisztázni a helyzetet. Földügyben a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás - ellentétben az Európai Bizottság véleményével - úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, "háború" lesz. Jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg. A közszektorban 2016-ban 561 milliárd forintot tett ki az összes béremelés, 284 milliárd forintot a pedagógusok, 143 milliárdot a rendvédelmi dolgozók béremelésére fordítanak. 2017-ben 343 milliárd forintot fordítanak a pedagógusok, 161 milliárdot a rendvédelmi dolgozók, 148,8 milliárdot az egészségügyi dolgozók, 42 milliárdot a kormánytisztviselők, 27 milliárdot az adóhatóság munkatársainak béremelésére, és a bíróságokat támogató béremelés, valamint a szociális dolgozók béremelése is 30 milliárd forintos tétel lesz. A Fitch Ratings hitelminősítő Magyarországot felminősítő döntése önmagában nem hozta lázba a kormányt, amely ugyanilyen nyugalommal viselte a leminősítést is. Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.