Megosztó emlékezet: nemzeti jelképeink és történelmünk a politikában скачать в хорошем качестве

Megosztó emlékezet: nemzeti jelképeink és történelmünk a politikában

Hosszú évek, évtizedek alatt megszokhattuk, hogy nemzeti ünnepeink gyakran a politika játékszereivé válnak. Legyen szó március 15-ről, augusztus 20-ról, vagy október 23-ról, nem csak a pártok által szervezett, deklaráltan politikai rendezvények, de még a hivatalos állami események is a megemlékezés színterei helyett sokkal inkább aktuálpolitikai üzenetek közvetítésének platformjaivá alakultak át. Egyes politikai szereplők a ’48-as vagy ’56-os forradalmárok egyedüli szellemi örököseinek kiáltják ki magukat, vagy nemzeti jelképeinket használják fel pártpolitikai célokra, ennek eredményeképpen pedig már közös történelmünk is sokszor inkább elválaszt, mint összekapcsol bennünket. De vajon lehetne-e ez másképpen? Természetes jelenség, hogy a nemzeti ünnepek az aktuálpolitika tereivé válnak? Volt a magyar történelemnek olyan időszaka, amelyben közösen tudtunk ünnepelni, emlékezni? Kívánhatjuk-e egyáltalán a politikusoktól, hogy a nemzeti ünnepek kínálta lehetőséget ne saját és pártjuk érdekeinek előmozdítására használják ki? Március 15. apropóján konferenciánkon történészek részvételével vizsgáljuk meg, hogy hogyan, milyen eredménnyel, és milyen „mellékhatások” árán állította és állítja ma is a politika saját szolgálatába nemzeti emlékezetünket és jelképeinket." A beszélgetés résztvevői: · Csunderlik Péter, történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa · Kövesdi Veronika, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, Demokrácia- és Politikaelméleti Osztályának tudományos segédmunkatársa · Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, irodalomtörténész · Patakfalvi-Czirják Ágnes, szociológus-antropológus, a BME GTK Kommunikáció és Szociológia Tanszékének adjunktusa