Pádisi túrák: Fedezzük fel az Elveszett Világot! / Lumea Pierdută скачать в хорошем качестве

Pádisi túrák: Fedezzük fel az Elveszett Világot! / Lumea Pierdută

részletes túraleírás: http://users.atw.hu/pereiarpad/elvvil... Pádisi túrák: Az Elveszett világ (Lumea pierduta) Mai túránk a Bihar-hegységben elhelyezkedő Pádis egyik kevésbé ismert, rejtettebb azaz „elveszettebb” világába vezet, ez a Száraz Ponor-völgy (Valea Seaca) katlana azaz az „Elveszett Világ”. Túratávok Pádis – Elveszett világ oda vissza: 13 km szintemelkedés 550 méter vagy a filmben bejárt út: Glavoi – Ponor – Elvesztet világ-Hamlet bg- Ponor- Glavoi (Ponor réti sétás kitérőkkel) 12 km, szintemelkedés 550 méter. Hol is van ez a titokzatos nevű, erdős karsztfennsík? Pádis délkeleti határán, a Havasfő (Glavoi,1426 m.) és a Jézer (Chiecera, 1386 m.) csúcsoktól északra, a Balázs-/Kis-őr csúcstól (Vf. Gudapu/Balaceana,1477.) délnyugatra, a Ponor-réttől pedig délre helyezkedik el. Az Elveszett világot északon az igen tiszta vizű, Medve-patak (V. Ursului), míg délről a Száraz Ponor patak határolja. Ezt a vidéket tárták fel a környéken a legkésőbb, addig sűrű erdő borította, feltáró utak nélkül, ez volt így a legérintetlenebb terület sokáig, a tájékozódás nehéz lenne jelzések nélkül, ezért is kapta ezt a nevet. Czárán is csak a két patak egyesülése után, azokat elnyelő Hamlet barlangot építette be körútjába. A névadás pontos időpontja és személye nem minden forrásban szerepel egyértelműen, de Czárán Gyula, a bihari karsztvidék egyik legelső és leglelkesebb kutatója még nem használta ezt a kifejezést – tehát utána keletkezett. A név a barlangászok, földtani kutatók és turisták körében terjedt el, és ma már hivatalosan is használják a Pádis-fennsík egyik legismertebb részeként. Valószínű, hogy az „Elveszett Világ” (Lumea Pierdută) nevet Marcian Bleahu román geológus, barlangkutató és író adta az 1950-es években a Pádis-fennsík egyik legkülönlegesebb, zárt karsztvidéki részének.A név Arthur Conan Doyle „The Lost World” (Az elveszett világ) című 1912-es regényének hatására születethetet amely egy felfedezetlen, zárt világot ír le – ahogy Pádis vad, elszigetelt karsztvidéke is hasonló benyomást kelt. Marcian Bleahu (1924–2019) a 20. századi román földtudományok kiemelkedő alakja volt, aki számos karsztterületet vizsgált és nevezett el a Bihar-hegységben, különös tekintettel a Pádis–Bihari régióra. Ő vezette a romániai földtani kutatások és barlangfeltárások egy részét, és népszerűsítő könyveiben és térképein szerepelt először ez a kifejezés a mai értelemben. Az Elveszett világ vad és nehezen kiismerhető birodalma egy nagy kiterjedésű aktív barlangrendszert rejt: több zsombolyt tártak fel a két patak közötti erdős, karsztos hegyoldalon, ezek tették azt híressé. Ezek az aknabarlangok azonban az egyszerű turisták számára csak viszonylag távolabbról, kívülről megtekinthetők, bejárásuk szaktudáshoz, megfelelő felszereléshez és engedélyhez kötött. A közelükben való mozgás így is elővigyázatosságot igényel. Becsúszás veszélye! 2019-ben életét vesztette a Pádis-fennsíkon egy magyar (debreceni) fiatal, akinek holttestét az egyik zsombolyban fedezték fel, mintegy 80 méteres mélységben. A hobbifotós valószínűleg akkor zuhant le, amikor a drónját irányította. A hatóságok korábban megtalálták a gépkocsiját és a hátizsákját a fényképezőgépével az Elveszett Világ turistaúton a Fekete-zsomboly közelében. Ma emléktábla emlékeztet erre a tragédiára a zsomboly közelében. Ezek a zsombolyok száz méter körüli mélységet is elérő függőleges aknabarlangok, amelyek mindegyike egy-egy felszín alatti vízfolyáshoz csatlakozik és vizeit a Medve-patak gyűjti össze. Az Elveszett világ zsombolyai (1200méter körüli tszf. magasságban) Iker-zsomboly (Avenul Gemănata), az Ikerzsomboly tetejét egy keskeny természetes sziklahíd osztja ketté, a közel 100 (92/98??) méter mély, kb. 20 méter átmérőjű aknabarlang nevét jellegzetes bejáratáról kapta. A kürtőt kb. 40 méter mélységben hó, jég farönkök torlaszolják el. Alatta lévő vízszintes aknájában patak folyik, összeköttetésben van a Fekete-zsombollyal.Ez a két zsomboly alkotja a fő hidrológiai rendszert a területen. Fekete-zsomboly (Avenul Negru) Fekete-zsomboly a többinél sokkalta mélyebb (110-120 méter körüli), felső tölcsérszerű átmérője pedig a kétszerese mint a többi (50 méter). Fenekén hó-, jégdugó van az erdőkitermelés során bekerült rönkök miatt. Fedett-zsomboly (Avenul Acoperit) kb. 1210 m-es tengerszint feletti magasságban található.Nincs kapcsolatban a többi aknabarlanggal, csak 35 méter mély. Úttörő/Pionír-zsomboly (AvenulPionierilor) 1950-es évekbeli román pionír (ifjúsági) barlangkutató csoport után nevezték el. Pontos mélységre és hosszra kevésbé dokumentált, de közepes mélységű zsomboly, lehet. http://pereiarpad.atw.hu/