У нас вы можете посмотреть бесплатно 64. Rátz László Vándorgyűlés - Németh Anna előadása или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
"Almák, labdák, kémcsövek - Az induktív gondolkodás fejlesztése, a matematikai fogalmak felfedezése természettudományos jelenségek vizsgálatával a matematika órákon" címmel tartott előadást Németh Anna, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium matematikatanára a 64. Rátz László Vándorgyűlésen, Miskolcon. Az induktív gondolkodás így hat: látunk, hallunk, kipróbálunk valamit, és elindul egy folyamat: nemcsak a „mi történt?” számít, hanem a „Mi az oka?”, és a „Mi következik ebből?” Ha ezt a vizsgálódást erősíteni tudjuk, akkor sokat nyerünk vele, hiszen ez nemcsak a matematikai gondolkodást fejleszti, hanem magát a tanulás folyamatát, az információk feldolgozását segíti. Ez pedig nem köthető egyetlen tantárgyhoz sem, megmarad az iskolás koron túl is… A természettudományos jelenségek kifejezetten alkalmasak az ilyen információszerzésre, és ha alaposabban megnézünk egy-két kísérletet, kiderül, hogy matematikai fogalmak felfedezésére szintén. Könnyen megoldhatjuk, hogy sajátkezű tanulói tevékenység legyen egy-egy fizikai, kémiai, műszaki, csillagászati jelenség bemutatása. A gyerekek kíváncsiságára is építhetünk: szinte egészen biztos, hogy rengeteg kérdést tesznek fel, amikor maguk próbálnak ki valamit, és már kis biztatás is elég ahhoz, hogy a válaszokat is megfogalmazzák, hiszen a saját szemükkel látták, amit a saját kezükkel csináltak… Természetes lesz, hogy van értelme! Arról nem is beszélve, hogy már vannak olyan kutatások, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a mostani általános iskolás korú diákjaink egészen más tapasztalatokkal érkeztek az iskolába, mint mondjuk a 10 évvel idősebb generáció: nem építettek, homokoztak, pakolásztak, társasoztak annyit, mint elődeik, azaz a mennyiségek tulajdonságairól, viszonyaikról nincs az a fontos előismeretük, amire a matematika már első évfolyamtól kezdve építhetne. Viszont ilyen tapasztalatok nélkül nincs matematikai gondolkodás talán… Könnyen észrevehetjük, hogy a törtek értelmezéséhez nemcsak az almák szeletelése segít, hanem készíthetünk „matekos szörpöt” a folyadékok kémiai tulajdonságait felhasználva, a teniszlabda mozgásai alkalmasak nemcsak az egyenes arány felfedezéséhez, de a függvényfogalom alakításához, sőt a másodfokú függvény ábrázolásához is, a csillagászati jelenségek nemcsak a nagy számok megismerésére alkalmasak, hanem számelméletben is jó szolgálatot tesznek. A műszaki tudományok, az egyszerű mechanikus szerkezetek is megtalálhatják a helyüket matematika tanórákon. „Engedd, hogy én csináljam, és valóban megértem!”