80 ÉV CSENDJE - elűzetési megemlékezés Törökbálinton скачать в хорошем качестве

80 ÉV CSENDJE - elűzetési megemlékezés Törökbálinton

Elűzve Törökbálintról 1946 - ez volt annak a háromnapos megemlékezéssorozatnak a neve, amelyet városunkban tartottak február 6-8. között. A második világháborút követően a kollektív bűnösség elve alapján több ezer törökbálintit kiáltottak ki ellenségnek. A minisztertanács 1945. december 22.-én fogadta el a törvényt a svábok kitelepítéséről. Az első település Budaörs volt, majd Törökbálint következett. A kitelepítési listán szereplő családok néhány órát kaptak arra, hogy csomagoljanak. A családokat marhavagonokba kényszerítették. Három nagy hullámban összesen 2143 törökbálintit űztek el hazájából. Rájuk emlékeztünk. A különleges programsorozat első napján a Zimándy Ignác általános iskola és a Csupaszív nemzetiségi óvoda tartott előadást és csendes megemlékezést egy-egy rozmaring ág átadásával a Sváb téren. Péntek délután neves nemzetiségkutató történészek tartottak kerekasztal-beszélgetést a Német Közösségi Házban. A párbeszédben részt vett Marchut Réka kisebbségkutató, Grósz András történész és levéltáros, valamint Somlai Péter Ferenc történelem és német szakos gimnáziumi tanár, továbbá a házigazda történész Pettinger-Szalma Vendel. A téma a kitelepítés előzményei, menete és a következmények voltak. A rendezvénysorozat, így a kerekasztal-beszélgetés háziasszonya a Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetője Megyaszai Zoltánné Mámmel Magdolna volt. Az elnökasszony szerint cél az élő emlékezet. Német nyelvű katolikus szentmisét mutattak be a törökbálinti római katolikus templomban. A Szűz Mária Bemutatása templomban celebrált misét követően emléktáblát avattak a Városházánál. A megemlékezésen beszédet mondott Törökbálint polgármestere, Szőke Péter. A városvezető beszédét németül tolmácsolta Bősz Anett, Törökbálint társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője. Szőke Péter a BKTV-nek elmondta, a kitelepítések Törökbálinton nem a történelem, hanem ma is élő, de fájdalmas örökség részét képezik. A svábok kitelepítése számos új, szokatlan helyzetet eredményezett. A törökbálinti svábok nagy része a németországi Süssen településre került, amely 35 éve Törökbálint testvérvárosa. 1990-ben ahogy erre lehetőség volt-az elmúlt 35 évben. Szőke Péter táblaavató beszédét követően személyesen mondta el gondolatait Markus Czinszky, a Süsseni Magyarok Egyesülete elnöke. Markus Czinszky ugyancsak érintett a kitelepítésekben, hiszen szüleinek, a nagy tiszteletben álló törökbálinti Czinszky családnak szintén mennie kellett. Ezt követően mindenki elhelyezhette a megemlékezés virágait. A Zimándy Ignác Általános Iskoláé volt a főszerep szombat este, hiszen ünnepi műsort mutattak be a német nemzetiségi iskola tanulói. A Zimándy tisztelgő programjáról és a kiállításról Megyeri Lívia igazgatóhelyettesnő beszélt. A jubileumi, 80 éves megemlékezéssorozat utolsó napján, február 8-án különleges színházi élményben volt része Törökbálintnak. Batyutánc azaz Bündeltanz. Ezzel a címmel mutatta be egyedülálló színdarabját a pécsi Oberon Társulat. Az előadás a svábok kitelepítését, a történelmi emlékezetet, a sváb zenei hagyományokat és színészi improvizációkat vett alapul.