Скачать с ютуб Ki a felelős? в хорошем качестве

Ki a felelős?

Mi az, amit csak Te tudsz hozzáadni a világhoz? Bedő Imre új évi üzenete a siker eléréséhez, az Axiómán. Nem hosszabb, mint egy espresso. Ha tetszett a videó, kövess minket az alábbi platformokon: ▲ YouTubeon ➡️   / axioma   ▲ Facebookon ➡️   / axiomamedia   ▲ Instagram ➡️   / axiomamedia   ▲ TikTok ➡️ https://vm.tiktok.com/ZMLPKYeuh/ ▲ Twitter ➡️   / axiomamedia   ▲ Honlapunkon ➡️ https://axioma.hu/ Szöveg: „Nem én, a másik a felelős, ő a hibás, majd ő megoldja!” Csábító egy ilyen élet, hiszen annyival könnyebbnek tűnik, mint felelősséget vállalni magunkért, a döntéseinkért és a társadalmunkért. Ahhoz, hogy megértsük az egyéni felelősségvállalás tartalmát és fontosságát, induljunk ki a hiányából! Vegyük sorra milyen következményei lehetnek, ha hárítjuk a felelősséget! Boldogtalanná tesz. Magadat megváltoztathatod, másokat nem. Amíg másokat hibáztatsz a saját problémáid miatt, addig nem lesz változás körülötted. Ez csak frusztrációt okoz. Azonban, amint a tettek mezejére lépsz és megkeresed, te mit tehetnél a változás érdekében, máris a saját kezedben tudhatod az életed irányítását és a boldogságodhoz vezető ajtó kulcsát. Mahatma Gandhi így fogalmazta meg: legyünk mi a változás, amit látni akarunk a világban! Elveszítjük az önbizalmunkat. Rengetegen küzdenek azzal, hogy nincs önértékelésük. Tanfolyamokon, könyvekben, pszichoterápiában, keresik. Nem fogják megtalálni! Honnan is lenne önbecsülése, magabiztossága annak, aki elvégzi a mások által rá rótt, kötelező minimumot, de kerüli az önként vállalt cselekvést. Ha önbecsülésre vágysz vállalj felelősséget! Más is becsülni fog érte, és te is önmagadat! A sikerek összeadódnak, jogos magabiztossággá sűrűsödnek. Hisz te már nem csak sejted, hanem tudod, hogy mire vagy képes. És ez a csendes magabiztosság az az erő, amit nem kell fitogtatni, mégis vezetővé tesz. Mert szívesen követnek! Elveszíted az önállóságodat. Ameddig másra bízod a felelősségvállalást, addig függsz! Az önállóságod abban áll, hogy mit képviselsz a világban, mi az, amit csak Te tudsz hozzáadni. Az önállóság a vállalt felelősségeinkből épül fel, mint egy baráti közösség szervezése, vagy ilyen ha építő érvekkel hatsz másokra, ha te hajolsz le azért a szemétért vagy pusztán eldöntöd, hogy a Te példád a tartást, a pontosságot, a nagyvonalúságot, netán a lovagiasságot erősíti a világban. Annyira vagy felnőtt, amennyi személyes felelősséget vállalsz. Ki kell kerülnöd anyád, apád árnyékából és önállóan kezedbe kell venned a sorsod irányítását. Majd képessé kell válnod másokért is felelősséget vállalni, egy következő generációt elindítani, egy nemzetben gondolkodni. Ez nem a felnőtt lét maximuma, hanem a minimuma! Ma már egyértelmű, hogy csak egyenként lépve lehet megtartani és ellenőrizni a szabad világot. A mi szabadáságunkat is, ami ma már annyira természetes, hogy azt hisszük, a mi kivont kardunk nélkül is megmarad nekünk örökre. Pedig nem elég, ha hátra dőlve mástól reméljük, hogy majd tesz... Ébresztő! A te felelősségedre is szükség van! Ne hagyjuk, hogy a Netflix, az Insta, a Youtube vagy a Gamer-lét bárgyúvá tegyen, elszakítson a valóságtól és kivonjon a jövő alakításából! Én emlékszem, amikor rádöbbentem, hogy rajtam múlik az életem, sőt a világ, amiben élek. 1989-ben volt, amikor megszűnt a kommunista elnyomás. Addig börtön és munkatáborba deportálás, jobb esetben rendszeres gumibotozás, járt azért, ha véleményem volt, ha utazni akartam, ha külföldiekkel érintkeztem, vagy ha csak igaz információra vágytam. Amikor felszabadultunk a marxista diktatúra terrorja alól, tudtam, hogy a világot többé nem bízhatjuk másra. Éreztem, hogy mostantól kötelességem ismerni a vezetők erkölcsi hátterét, a rólunk szóló terveiket. Értenem kell a szavak mögötti igazságot. És ami még fontosabb: tudtam, hogy nekem is saját tervet kell kovácsolni arról, hogy milyen jövőt, rendszert, államot, gazdaságot és benne milyen családot, feleséget, életet akarok. Normális, hogy a saját világképemért küzdök és ettől kezdve mindig ahhoz választok vezetőket és társakat. Azokat támogatom, akik az én tervemet segítik. Világkép és elvhű cselekvés: ezt nem adom fel soha! Melyek tehát az első lépések ahhoz, hogy a saját kezedbe vedd az életed? Nézz magadba! Ne keress kifogásokat! Tájékozódj és bízz magadban! A világ sorsa éppen olyanok kezében van, mint Te! Dönts, cselekedj, minden nap állj bele abba, amit eléd rak az élet! Csak az nem téved, aki nem csinál semmit! Tegyél és ha tévedsz, javítsd ki! Nem a tökéletesség a lényeg, hanem a tökéletesedés! Legyél büszke mindarra, amit Te teszel a világ változásáért! Én erről nem csak beszélek, hanem élem is! Mottómként szolgál Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gondolata: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Én ezt követem! Vágj bele Te is! Hajrá együtt!