A Világmindenség méretei és léptékei - Mi mekkora az Univerzumban? (1080p, magyar felirattal) скачать в хорошем качестве

A Világmindenség méretei és léptékei - Mi mekkora az Univerzumban? (1080p, magyar felirattal)

Ahogy szokták mondani: minden viszonylagos, így csak nézőpont kérdése, miket akarunk összehasonlítani egymással. Ez tényleg így is van. Gondolkoztál már azon, mekkorák vagyunk a Világmindenség méreteihez képest? Hogy mekkora relatív távolságok léteznek a Kozmoszban? Ha igen, akkor ez a videó számodra is készült. Különösen, ahogy felnézünk az égre éjszaka, ahol a felhőtlen mennybolton épp rengeteg csillag fénypontja ragyog körbe minket, és a Holdunk sápadt arca is a szemünkbe világít (pontosabban reánkveri önmagáról a Nap fényét), önkéntelenül is megfogalmazódhatnak bennünk ezek az egyébként igen lényeges kérdések. Mekkorák vagyunk tulajdonképpen, és mekkorák a dolgok odakinn a mélységes Világmindenségben? Ugorjunk is elméletben fejest a végeláthatatlan kozmikus óceánba, első körben, ha tehetjük, rögtön állítsuk be a videóminőséget a maximális, 1080p felbontásra. Az ezt bemutató videó skálája a 3500 kilométer átmérőjű Holddal kezdődik, innen lépésenként jutunk el a közel 13 ezer kilométer átmérőjű Földünkig, majd sorra jönnek a nagyobb bolygók (akad exoplanéta is) és csillagok. Ahogy haladunk előre, egyre elképesztőbb méretek jelennek meg, szinte beleborzongunk mennyire apró kis porszemek vagyunk a világűr hatalmas objektumaihoz képest. És ha még az elméd nem zakkan meg, ahogy az Univerzum egyre extrémebben kiszélesedik előtted, azt se feledd, hogy ez mennyi exoplanétát jelenthet a Világmindenségben, és megannyi exobolygón talán az élet lapulhat soha nem látott, számunkra bizarr, furcsa formáival. Ezek térben és időben lehet, hogy a sírunkig el lesznek rejtve előlünk, a senki által meg nem ismerhetett történelmünk örökre a feledésbe merülve egyszer, örökség és hagyaték nélkül. Talán már rettentően sok földönkívüli civilizáció létezett és tűnt le a világűr megannyi pontján, talán e pillanatban is roppant nagy számú fejlett, idegen kultúra lényei vizsgálják a Világmindenséget minden irányban, társaságot keresve. Egymástól gondosan elválasztva lebegnek a mély, végtelen világűrben, mind saját kicsiny galaktikus oázisába zárva az élettelen és kegyetlen Univerzumban, arra ítélve s kárhoztatva, hogy azon az egy-egy kis kozmikus bogyón, egy-egy apró bolygón éljen és akár pusztuljon el. A legvégén jön egy csattanó, a hipotetikus Multiverzum képe tárul elénk, ahol megszámlalhatatlan Kozmosz lebeg az "interuniverzális" térben, melyek közül a mi Univerzumunk csak egyetlen egy darab. Ez már tényleg a felfoghatatlanok felfoghatatlansága, az őrületek hatványa, ám szerencsénkre legyen mondva, egyelőre ez csupán egy teória, nincsen semmivel sem bizonyítva gyakorlatban, talán soha nem is lehet erre bizonyítékokat találni. Minden esetre ez az utolsó képsor a méretek tetőpontjában, ami a szemünk elé tárul, mely egy frappáns, elgondolkodtató szöveggel van lezárva: "a fontosság mindig egy dolognak a kapcsolatát jelenti egy másikkal, nincsenek olyan dolgok, amik önmagukban véve fontosak." És ez így is van. Minden relatív, főleg ha kozmikus perspektívából próbálunk vizsgálódni. Választ kaphattál arra, mekkorák is vagyunk. Jelentéktelenül, és hátborzongatóan aprók, félelmetesen és csodálatosan észrevehetetlenek. Ugyanakkor rendkívül fontos egyúttal az ittlétünk, hiszen mi vagyunk a galaxisunk kémiai fejlődésének a végtermékei, általunk ébredtek öntudatukra a csillagok nukleáris hulladékai. Mi, a csillagporból készült ember, az élet gondolkodó és alkotó képviselői, mi vagyunk a Kozmosz szemei és fülei, a Világmindenség általunk kutatja és vizsgálja önmagát.