Скачать с ютуб Kemény István - Élőbeszéd 7. в хорошем качестве

Kemény István - Élőbeszéd 7.

Kis Orsolya, Szentpétervár -- Tudod, az az érzésem néha -- folytatta --, hogy az én munkám szinte fölösleges. Pedig jókedvemben szinte mindenhatónak képzelem magam. Munka közben régi slágereket dúdolok, sőt, gondolkodom a világ folyásán. A történelem az élet tanítómestere, dúdolom, a történelemé pedig az élet, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás, és a végére vajon melyikük marad? És a nagy háború, ötvenmillió halott távolabbról nézve már csak két késő keresztény szekta vitája, később még az se lesz -- kérdezz ma meg tíz embert: ki ölte meg Káint? Öt nem is hallott róla, két díszpinty meg rávágja: Ábel. Nevetett. -- Szóval nekem jóformán semmi dolgom. Úgy érzem, mintha ez az egy szem Káin meg ez az egy birka Ábel tenné a dolgát vég nélkül, értelmetlenül. Jókedvemben ilyesmiken töröm a fejem. Ha lenne tehetségem hozzá, biztos megírnám ezt az egészet egyszer -- tette hozzá félig szégyenlősen, félig fanyarul. -- De látod, már megint csak rólam beszélünk. Te nagyon hallgatsz. Veled mi van?