Galenus Claudius az ókor orvosa - Teljes Film -1800 évvel előzte meg korát - Ókori felfedezések скачать в хорошем качестве

Galenus Claudius az ókor orvosa - Teljes Film -1800 évvel előzte meg korát - Ókori felfedezések

Az orvostanhallgatók egészen a 19. századig Galénosz - Galenus Claudius alapján tanultak. Az ókor leghíresebb ,csodálatos orvosa. Az ókori orvoslás titkai Görögösen Galénosz (ógörögül: Κλαύδιος Γαληνός, latinul: Aelius Galenus vagy Claudius Galenus), (Pergamon, 129 szeptembere – Róma, 216 körül): görög származású római orvos, filozófus. (Neve a „nyugodt”-at jelentő „γαληνός” görög szóból származik). Szülőhelyéről Pergamoni Galénosznak is nevezték. Az antikvitás legismertebb és legképzettebb orvosa volt, nagyban hozzájárult egy sor orvosi tudományág kialakulásához, fejlődéséhez, mint az anatómia, fiziológia, patológia, farmakológia, neurológia, valamint a filozófiának és a logikának is kiemelkedő tudósa volt. Orvosi felfogását erősen befolyásolta a testnedvek akkor széles körben elfogadott elmélete (humorálpatológia, humor=latinul testnedv, patológia=kórtan), amelyet Hippokratész nyomán ő foglalt össze először, ebben különböző vérmérsékletűekre osztva az embereket. Anatómiai tanulmányai, amelyek majmok és disznók boncolására alapultak, egészen 1543-ig kihívó nélkül maradtak, amikor is sor került az emberi boncolások első tudományos publikációira. Fiziológiai tanításai egészen 1628-ig elfogadottak maradtak, amikor William Harvey közzétette elméletét a vérkeringésről. Az orvostanhallgatók egészen a 19. századig Galénosz alapján tanultak. Galénosz magát filozófusnak is tekintette, amint azt megírta A legjobb orvos egyben filozófus is című művében. Nagyon érdekelték a racionalizmus és az empirizmus között viták is az episztemológia elméletéről. és saját, a közvetlen megfigyelésen alapuló módszere középutat képez e két elmélet szélsőségei között. Irodalmi munkássága és a logika tudományát művelő írásai is jelentősek.