#erdély скачать в хорошем качестве

#erdély

Búzaháza a Nagy-Nyárád patak bal partján, Marosvásárhely közelében fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Csíkfalvával képez egyazon egységet. Elnevezése minden bizonnyal első birtokosáról ered. Birtokosának neve pedig egy a magyar búza szóból. Román neve: griuşor, mely magyarra fordítva : búzácska. Története röviden Kiskeresztúr névalakban említik egyes források. A régészek a római korból származó útmaradványokat tártak fel. Az 1241-1242-es tatárjárás alkalmával a környező népesség itt gyülekezett. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar. A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Nyárádszeredai járás szerves részét Maros-Torda vármegyében. 1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a cigányság száma. Látnivalói A XVIII. században építették meg az unitárius templomot, mely anyagát tekintve fa. Tornya pedig a XIX. századból származik. Szintén a XIX. századból ered az itt álló református templom fakápolnája. Az 1800-as évek végén húzták fel az itt álló római katolikus templomot. Az építkezésnél római korból származó köveket is felhasználtak. Mikháza A Nyárád folyó bal partján fekvő falu, mely közigazgatásilag Nyárádremete szerves része. A Maros megyei falu közelében fekszik Marosvásárhely. A településről fontos megemlítieni, hogy a Nyárádmentei Szentföld központjának tartják. Az egyházi élet fontosságát bizonyítja, hogy a Ferences Rendtartomány konventje Mikházán épült fel és a terület legjelentősebb egyházi központja lett. Mikháza egyszerre nagy, de ugyanakkor töpörödött. Azért égbenyúló, mert hajdanán valódi Csíksomlyója volt ez a komoly Nagy-Nyárád melletti kisfalu: az egész Székelyföldnek, a festői Felső-Nyárádmentének. Annak a hű tájegységnek, melyet kicsit csúfolkodva Szentföldnek neveznek máig egyes emberek. Orbán Balázs a következőképp írt arról, hogy mit takar ez az elnevezés: "mivel Marosszék népe nagyrészt áttért a reformált hitre, hogy legalább e havasalji néhány falu megmentessék, a bozniai ferenczesek (patres Bosnenses) közül kettő, Salinay István és Lapati István küldettek ki." Mikháza és környéke megmaradt a katolikus hitben és ennek máig komoly nyomai vannak az itt élő lelkekben. Kolostorában, a mellette működő egyházi iskolájában és annak híres könytárában rengeteg szellemóriása forgolódott a magyarságnak. Domokos Kázmér cimzetes püspökünk, aki saját kezűleg tette le ezen szent hajlék alapfalát és Kájoni János, aki a kőzárdát építtetni kezdte, nevezetes hősei ennek a történetnek. De szolgálatos elnyomóink később "gondoskodtak" arról, hogy ez a vidék se nőhessen túl nagyra magyarságában, értelmében: "De ezen a Szentföld népességének értelmi fejlettségére nagy befolyással birt és virágzott iskolát 1785-ben József császár eltörölte, alapját a m.-vásárhelyi iskolához tevén át." Így lett az iskolai (s katolikus istenhit szempontból) lélekóriás Mikházából töpörödött kicsiny falu az idők sodrában. A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája. Látnivalók Mikháza: Mikházi Csűrszínház Mikházi Kolostor Könyvtár 2023 0620 070240#transylvania