Az orosz agresszió 3. évfordulójának emlékére: a bucsai mészárlás helyszínén скачать в хорошем качестве

Az orosz agresszió 3. évfordulójának emlékére: a bucsai mészárlás helyszínén

Pont három éve, kora reggel döbbentem álltam a konyhában, kezemben a telefonommal, ahonnan ömlöttek rám a hírek. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hiába olvastuk az elemzéseket, hogy az orosz haderő hogyan duzzad az ukrán határhoz közel, hiába adott ki már nyilvános jelentéseket az akkor még épeszű amerikai kormányzat, hogy a támadás hamarosan indul. Nem hogy én, de a világ legtöbb elemzője, sőt, maga az ukrán elnök sem hitte el, hogy ez bekövetkezhet. Zelenszkij az előző napokban még arról nyilatkozott, hogy jó lenne nem riogatni. Persze Putyin is azt mondta még napokkal a támadás előtt, hogy a nyugati világ megőrült, rémeket lát, micsoda nevetséges lejáratókampány zajlik országa ellen. Nem azért nem hittük el, hogy nyílt, a második világháborút idéző konfliktus kezdődik hamarosan, mert Putyin annyira megbízható hírforrásnak tűnt, hanem mert ismertük az elmúlt 77 év történetét, amely a lassú, majd egyre gyorsuló nyitásról, demokratizálódásról, az országhatárok tiszteletbentartásáról szólt. Az, hogy egyik ország megtámadja a másikat nem hogy Európában, de már a világon is annyira volt csak szalonképes, mint abroszba fújni az orrot. Ez változott meg három éve, 2022 február 24-én. Nem sokkal a konyhai sokk után már a kocsiban ültünk, hogy akkori kollégámmal, Simor Danival valahogy eljussunk Kijevbe. Néhány hete még arra készültem, hogy ezt az őrült utazást foglalom majd össze az évfordulóra. Életem egyik legizgalmasabb munkája is volt ez: utaztunk bele az ismeretlenbe. Fogtak ránk fegyvert rémült ukránok, hallgatott ki minket a titkosszolgálat, rohantunk zihálva az üres, ostromra készülő kijevi utcákon, majd vágtunk neki az ismeretlennek a menekülőkkel teli vonaton. De hiába volt fontos és jellemző mindaz, ami a háborúba kergetett Ukrajnában zajlott. Az elmúlt napokban a világot és a demokratikus értékeket is védelmező ország vezetője hirtelen olyanokat mondott, hogy nem lehetett már az első napok sokkjával foglalkozni. Trump diktátornak nevezte a szabadságáért küzdő ország vezetőjét, sőt, a legsötétebb putyini propagandát felmondva Ukrajnát nevezte agresszornak. A magát megtámadó ország képe lehetne akár vicces is, ha az egész nem lenne súlyosan komoly. Szóval a fentiek helyett emlékeztetőül a bucsai riportunkból vágtam össze egy rövid emlékeztetőt. A felvételek napokkal az oroszok kiűzése után készültek, amikor még nyilvánvaló nyomai voltak az orosz katonák háborús bűneinek. Ez egy durva háború, az egyre durvább világpolitikai helyzetben. Sajnos durva eseményeket kell felidézni, hogy egyértelmű legyen, milyen fokon bűnös mindenki, aki a jelenlegi orosz rendszert támogatja. A 2022-es videó a helyszínről. Felkavaró tartalom:    • Bucsa, ahol a halál szaga érződik mindenho...