У нас вы можете посмотреть бесплатно FeketeFagy - Erdő (Official Music Video) или скачать в максимальном доступном качестве, видео которое было загружено на ютуб. Для загрузки выберите вариант из формы ниже:
Если кнопки скачивания не
загрузились
НАЖМИТЕ ЗДЕСЬ или обновите страницу
Если возникают проблемы со скачиванием видео, пожалуйста напишите в поддержку по адресу внизу
страницы.
Спасибо за использование сервиса ClipSaver.ru
This song is from the Blizzard / Feketefagy split - Luna In Tenebris (2026) Label: Fekete Terror Productions, Hungary Contacts: feketefagy@gmail.com atokhold@gmail.com feketeterrorzine@gmail.com Lyrics: Nincsenek csillagok A hold már nem ragyog Egyedül vándorlok Máshol én más vagyok Nem szólnak többé már A hamis dallamok Régen ez máshogy volt Még voltak csillagok Már nem vagyok ott, és nem is akarok Tovább menni egy eltemetett úton Elveszve járni, még tovább várni Reménytelenül vissza vágyni Nincsenek csillagok A hold már nem ragyog Egyedül vándorlok Máshol én más vagyok Az erdőnek lelke volt Látszott a teli hold Én mindig ott voltam Talán csak álmodtam Az erdő sötétjében Építettem egy máglyát Láttam valamit a lángokban Amit soha nem felejtek Igazságot és hazugságot Ugyanabban a pillanatban Egyedül voltam és nagyon fáztam De egy magamban, egyensúlyban Figyelt valami a fák közül Pedig én nem láttam semmit Testem remegett a félelemtől Nem értettem, hogy mi történik Réges-régen történt mindez Nem is emlékszem a miértjére De vágyom vissza a pillanatot Amikor az erdő elragadott Visszamentem újra és újra De nem történt semmi sem Csak csend ölelt körül És a madarak énekeltek Láttam ahogy a szarvasok Messziről megfigyelnek Valami mégis más volt Minden olyan halottnak tűnt Semmi sem ugyanaz, mint egykor volt Talán tényleg csak egy álom volt Nem felejtem el sohasem A hold arany fényét odafenn Lassan kialudt a tűz, amit raktam Álomra szenderültem Nem vártam, hogy felébredjek Örökké maradni akartam Réges-régen történt mindez Nem is emlékszem a miértjére Vágyom vissza a pillanatot Amikor az erdő elragadott Már nem vagyok ott, és nem is akarok Tovább menni egy eltemetett úton Elveszve járni és még tovább várni Reménytelenül vissza vágyni A fáknak lelke volt Látszott a teli hold A sötét erdőben Hóban és esőben Nem szólnak többé már A hamis a dallamok Én mindig ott voltam Talán csak álmodtam…