Nemzeti Érdek - Magyar Modell - Lánczi András - Borókai Gábor - Madarász László ... скачать в хорошем качестве

Nemzeti Érdek - Magyar Modell - Lánczi András - Borókai Gábor - Madarász László ...

Nemzeti Érdek - Magyar Modell. A miniszterelnökök: Orbán Viktor és José María Aznar előadásai előtt a Nemzeti Érdek - Magyar Modell Konferencia szervezői is szóltak: Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke, Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, Madarász László a Széll Kálmán alapítvány kuratóriumának tagja. Ők hallhatók a videón ... Orbán Viktor, miniszterelnök nagyon fontosnak tartja, hogy egy országnaknak akkor is meg kell őriznie méltóságát, ha nehéz helyzetben van! A spanyol politikus jelenléte a konferencián több egyszerű látogatásnál, hiszen a kilencvenes években mintának tekintették, ahogy José Maria Aznar egyesítette hazájában a jobboldali erőket. Miközben mások „sumákoltak ebben a kérdésben", Aznar is ragaszkodott ahhoz, hogy a kereszténység szerepeljen az európai alkotmányban. Majd országunk lelkületét illusztrálva, folytatta, a magyarok sajátos észjárására jellemző, hogy mi találták fel a golyóstollat, a presszókávét, a számítógépet ... Az elmúlt három évben a kormányunk gyakran ért el sikereket, de alkalmanként el is bukott. Voltak ragyogó, váratlanul remek ötletei a kormánynak is, ám voltak olyanok is, amelyekről kiderült, mégsem olyan remekek. Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy kihúztuk az országot a gödörből, amelybe az előző MSZP Kormány lökte. Egy felmérés szerint három év alatt a kormány programjának 69 százalékát teljesítette. A számok keveset mondanak, az a nagy kérdés, hogy az intézkedések összeálltak-e egy egésszé. Igazi újítás volt és sokakat meglepett, hogy a választási programot betettük a kormányprogramba és az elmúlt három évben mellőztük az ígéret szót. Vállalásaink vannak, mert a győztesnek nem igaza, hanem feladata van. Tisztában vagyok azzal, hogy a nemzet három-harmadát, azaz az egészét kell képviselnünk. A magyarok alapvető változást akartak, és arra adtak felhatalmazást, hogy a kormány új politikai, gazdasági és társadalmi rendszert kiépítse. A magyar modell megértéséhez hátrébb kell lépni, mert lerombolni egy közösséget ugyanúgy politikai tett, mint felépíteni. A kommunizmus - az ember rossz tulajdonságaira alapozva - kiépítette az irigység kultúráját, a nemzeti kisszerűség politikát. Ez a mentalitás túlélte a rendszerváltást, a kilencvenes éveket. Ebbe bukott bele a Kádár-rendszer, és 2010-ben a szocialista kormány is. Közösségszétbontás és közösségépítés: ez a két politikai moralitás küzd egymással folyamatosan Magyarországon. A magyar kormány a nemzetek Európájának híve, mert ha eltűnnek a nemzetek, egy birodalmi kontinens jön létre. Modellértékű intézkedéseink között a legfontosabb, a munkaalapú társadalom bevezetése a jóléti helyett, az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítása, az érdem szerinti előrejutás elve és az Európa-politikánk. Mi a nemzetek Európáját akarjuk. Egy olyan föderációban, amelyben feloldódnak a nemzetek, Magyarországnak nincs helye, de mi nem elhagyni akarjuk az uniót, hanem részt akarunk venni a vitákban. Ha esélyt kapunk rá, szeretném még azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó - mondta a kormányfő, megjegyezve egyébként, gazdaságfilozófiailag azzal ért egyet, hogy nem is kellene jövedelemadót fizetni. Megismételte, hogy a jövedelemadót alacsonyan, a forgalmi, fogyasztási adókat pedig relatíve magas szinten kell tartani. A szociális intézkedéseket sorolva közölte azt is: mivel "a bicepszünk tovább nő", a kormányoldal bátran vállalkozhat a rezsicsökkentés folytatására. Az elmúlt három év gazdaságpolitikai intézkedéseit értékelve Orbán Viktor azt mondta: a kabinet talpra állította a gazdaságot, mindent megtett azért, hogy Magyarország ne más pénzén éljen, hanem a sajátján. Ezért "rendben lezártuk" az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ők hazamentek, mi pedig maradtunk! Gatyába ráztuk a költségvetést, rekord alacsony a hiány, Magyarország pedig a piacról finanszírozza magát. Az nem mondható, hogy a gazdaságunk erős, de talpra állt, és az unió egyik legígéretesebb gazdasága ... 2010 júniusában még csak 1,8 millió adófizető tartott el közel tízmillió embert, ma négymillió adófizető van. A Konferencia vendégei között találkozhattunk számos nagykövettel, döntéshozóval, közéleti személyiséggel a Költségvetési Tanács elnöke Kovács Árpádtól kezdve az Alkotmánybíró Stumpf Istvánon keresztül Fekete Györgyig. És természetesen megjelent a hazai és a nemzetközi sajtó színe-java. Interjú: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.