Szabó Lőrinc- Titkos követelés скачать в хорошем качестве

Szabó Lőrinc- Titkos követelés

Szavalat:Nagy Norbert Szabó Lőrinc: Titkos követelés Halj meg, ha meghalok Nem érdekel, hogy ki-mi vagy, feleség-e vagy szerető s hogy elvitt-e vagy ezután hoz még utamba az idő: akárki voltál, akárki leszel ami enyém volt, nem felejtem el, s mert ki tudja mi lesz a föld alatt, most találd ki a gondolatomat, most érezd, ami bennem is titok: halj meg, ha meghalok. Mindig rád gondolok, s habár a szavam neked oly szörnyű, mint nekem a halál, sohasem kérhetek egyebet, mert csak így nem fáj, ami fáj: csak így nem fáj annyira az, amit a nyomorult vég majd rám kényszerít, a lemondás, a teljes vereség az, hogy más vígan éli életét hogy lehetsz, mikor én már rothadok: halj meg, ha meghalok. Mindig rád gondolok, s félek, hogy egyszer nem bírom (már alig bírom) csöndesen ismételni, úgy zsivalyog, háborog minden idegem: halj meg, akárki voltál, vagy s leszel, halj meg, aki szerettél! Jaj, ki kell, ki kéne mondanom a szégyenemet, hogy érzem, milyen kegyetlen leszek mily régimódi, keleti vagyok: halj meg, ha meghalok. Mindig rád gondolok. Ne irtózz tőlem: a szívem csak szerelem és fájdalom: élve is csak az volt enyém, ami egészen birtokom. S mért csúnyább a halott önzése? Fáj, hogy nem vihetem magammal a világot, keserű, sötét, féltékeny vagyok, gyűlölök mindent, amit itthagyok. Szeretsz? Halld meg, amit elhallgatok: halj meg, ha meghalok!