Virgács vagy Csokoládé - karácsonyi popdal, Kun J. Attila скачать в хорошем качестве

Virgács vagy Csokoládé - karácsonyi popdal, Kun J. Attila

Kint a hó a háztetőn, csillan már a téli ég, tisztán fénylő csizmák sorban, várják már a Mikulást rég. Krampusz bújik csöndes árnyban, virgács villan téli tájban csokoládé, mogyoró és narancs van a csizmában. Gyerekhang a csöndbe rebben, izgatottan kérdi százszor, vajon éjjel Télapó jön? Szánnal száll a holdvilágból? Cseng a szán a félhomályban, puttonyában titkok élnek, egyik oldalt piros csomag, másikon a virgács fényes. Krampusz suttog, „jó voltál-e?”, reszket kicsit mind a ház, megenyhül-e Mikulás? Reggel minden kiderül majd, lessz e habcsók és csoki tán? Csizma áll az ablakokban, várja még a hajnalt tán, virgács lesz vagy csokoládé, mogyoró és narancs vár? Cseng a szán és lassan pirkad, titok ül a párkányán, álmot hoz a puttony mélye — reggel minden kiderül tán. Bejgli sül a meleg konyhán, fahéj illat száll a légben, ponty a kádban úszik lustán, fől a káposzta az edényben. Kocsonya a polcon rezzen, mintha lépni készülne, halászlé a lábos alján pezsdül, forr az ünnepre. Gyertyafény és sürgés-forgás, csengőszó a csönd alatt, közeleg a Szenteste már, s díszesül a fenyőfa. Csillagszóró szikrát rajzol, fény borul a fenyőágra, Jézuska a szívbe írja: béke szálljon a világra. Ajándék és halk nevetés, s csillogó sok gyermekszem, megérkezik, amit vártunk — ünnep ül a lelkeken. Kint a hó a létre festi: minden perc egy tiszta vágy, szól a csengő, halkan csillan — eljött végre Szentkarácsony már. Csillag ég a fán ma már, szívünk várja a csodát, csizma régen üres immár — most az angyal hoz csodát. Bukta-illat, gyertyafény és béke jár ma asztalunknál, szeretetből adni jó — így lesz teljes minden karácsony már. Hó takarja el a múltat, új remény a szívekben, virgács, csoki, narancs, álom — mind csak dísz a lélekben. Mert az ünnep ott marad, ha a szív is adni vágy, Télapótól Jézuskáig: szeretet a nagy varázs.