Állami Számvevőszék - dr. Pulay Gyula, számvevő igazgató - kockázatok - összefoglaló ... скачать в хорошем качестве

Állami Számvevőszék - dr. Pulay Gyula, számvevő igazgató - kockázatok - összefoglaló ...

Állami Számvevőszék - dr. Pulay Gyula, számvevő igazgató - kockázatok - összefoglaló ... Az Állami Számvevőszék szerint az államadósság-mutató számítási módját érdemes lenne újragondolni! Elég meggyőzően érveltek ... Megismerhettük a "Monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra" című igen érdekes tanulmányt. Az államadósságot növeli az a térítési kötelezettség, amelyet a központi költségvetésnek akkor kell fizetnie, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valamelyik tartalékalapjában hiány keletkezik. Ilyen jogcímen az elmúlt években a központi költségvetésnek tízmilliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettségei keletkeztek. A probléma az, hogy e fizetési kötelezettségek rontják az adósságmutatót, és ezáltal a Költségvetési Tanácsot arra kényszerítik, hogy csak akkor járuljon hozzá a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához, ha a folyó költségvetés egyenlege az említett fizetési kötelezettséggel azonos mértékben javul. Ez viszont további -- a gazdasági növekedést fékező -- megszorításokhoz vezetne. Ennek következtében igen komoly a kockázata annak, hogy a forint árfolyamának számottevő és folyamatos erősödése esetén az államadóság-szabályt jelenlegi formájában csak akkor lehet teljesíteni, ha a gazdaság más területein százmilliárdos nagyságrendű megtakarításokat érnek el. Ez természetesen lassítaná a gazdasági növekedést. Felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e célszerű az államadósság-mutató számítási módját a fenti kockázatok figyelembevételével újragondolni. Az elemzés további kockázatot növelő tényezőket is azonosított. A veszteségessé válás kockázatának ismeretében különösen fontosnak látszik annak átgondolása, hogy a monetáris eszközök alkalmazásánál nem lenne-e indokolt a kamatköltségeket mérséklő megoldásokat szorgalmazni, követve a többi európai jegybank által alkalmazott megoldásokat. Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy miként lehetne az államadósság finanszírozását szolgáló eszközök és a monetáris politikai eszközök alkalmazását jobban összehangolni, a két eszközcsoport együttes alkalmazása költségeinek optimalizálása érdekében. A költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságára tekintettel fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy a devizatartalékok jelenlegi, biztonságos nagyságrendje mellett indokolt-e, hogy a nemzetgazdasági szintű költségtakarékosság szempontjai erősebb prioritást kapjanak az államadósságot finanszírozó döntések meghozatalakor. A devizatartalékok átlagos beszerzési árfolyamának emelkedése a „forintárfolyam kiegyenlítési tartalék" negatívvá válása szempontjából is növekvő kockázatot jelent, mivel így magasabb forintárfolyam mellett kezd a tartalék mérséklődni. Itt számottevő költségvetési kockázatról van szó, hiszen, ha a magyar gazdaság nemzetközi megítélése javul, és ennek következtében a forint árfolyama fokozatosan emelkedni kezd, akkor a magas devizatartalékok forintértékének csökkenése néhány éven belül elvezethet oda, hogy a központi költségvetésnek 100 milliárdos nagyságrendű összegekkel kell kipótolnia az MNB „forintárfolyam kiegyenlítési tartalékát". A forint árfolyamának erősödése következtében a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka is hamar deficitessé válhat, és arra sem lehet számítani, hogy az MNB eredménytartaléka a két másik alap negatív egyenlege kiegyensúlyozására képes mértékű pozitív szaldót mutasson. Tanulmány végén arra is rámutattak, hogy az MNB tartaléktérítési kötelezettséggel kapcsolatos kockázat eredményesebb kezelése célszerűvé teheti az ún. államadósság-szabály módosítását!. Elemzésben két alapvető -- egymással összefüggő -- funkcióval, a monetáris politika eszközeinek alkalmazásával és a devizatartalékolással foglalkoztak. A monetáris politika eszközeinek alkalmazása növelheti egy jegybank veszteségessé válásának kockázatát, mert ezen eszközök bevetésénél az egyetlen szempont a monetáris politikai célok elérése, és emellett eltörpülnek a jegybank veszteségessé válásának szempontjai. A tartalékokat -- éppen azok funkciója miatt -- csak viszonylag rövid lejáratú és alacsony kockázatú eszközökben szabad lekötni. Az ilyen eszközök hozama viszont általában alacsony, gyakran alacsonyabb, mint a devizatartalékolást finanszírozó források átlagköltsége. Interjú: Szabados Julianna. Megjelenik: Szabados Julianna.